Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)
„Termett a meggyfa... " - Istvánffy Gyula játékgyűjtései
S eközben valamelyiknek a kezébe csúsztatja a pálcát s azzal tovább jár körül, mintha semmi sem történt volna. Az illető pedig, akinek kezébe kerül a pálca, ütni kezdi a szomszédját, ez futásnak ered, s addig szalad a körben állók körül, míg a helyére vissza nem ér. Ezután újból kezdik a játékot, s az lesz a tűzhordó, aki az imént a kezébe kapta a pálcát". 39 „Fiúgyerekek összeállnak 15-en, 20-an, s egymás kezét megfogva sorba állanak. A sor jobb végén állót cigánynak, a bal végén állót gazdának nevezik. A cigány mellett álló két fiú összefogott karját fölemeli, a bal szárnyon álló gazda pedig az egész játszó sereget átvezeti alatta úgy, hogy a cigány szomszédja ezáltal kifordul s keresztbe tett karral fogódzik a két szomszédjába. Most a kifordult mellett álló két fiú emeli föl a karját s a többiek az alatt vonulnak el ismét, mire a második fiú is kifordul. És ezt mindaddig ismétlik, míg az egész játszó csapat keresztbe tett karral nem fogódzik - s eközben a fiúsereg folyton mondja: Forraszd cigány ezt a láncot!" Mikor a játszók valamennyien kifordulva állnak már, a sor végén lévő gazda azt kérdezi: „- Hogy ez a lánc, cigány? - Tyíz fillér. - Hadd nézzem, erős-e a lánc? - s azzal egyet ránt a fiúk során, mely valahol természetesen megszakad. Arra cigány futásnak ered, a többi utána, s mikor elfogják, büntetésül meghúzzák a haját". 40 4. A különféle ügyességi és erőjátékok nagy családjába tartoznak a kifordulós körjátékok, melyek egyik legjellemzőbbike a „Kis kacsa fürdik", valamint - Istvánffynál ekként szereplő - „Mit játsszunk, lányok?" kezdetű, ahol a körbe fogódzó lányok végigéneklik a strófát, majd „a megnevezett lány a körből kifelé fordulva áll, úgy forog a többivel, és ezt addig ismétlik, míg valamennyi apránkint ki nem fordul". 41 A sokféle vonulást magába foglaló csoportba Istvánffy Gyulától a Terpesen 1894ben gyűjtött „Az ócsányi legények..." kezdetű kanyargós játék tartozik. E játékot rendesen 15-20-an fiúk, lányok vegyesen játsszák. Három kisebb gyermeket leültetnek a földre, lehetőleg egyenlő távolságra olyformán, hogy a 3 gyermeket képzeletben összekötő vonal, egy egyenlő oldalú vagy legalább egyenlő szárú háromszöget képezzen. Most a játszók egymás kezét megfogva, a földön ülők egyike körül félkör alakban felállanak szorosan egymás mellé. A félkör balszárnyán álló gyerek megindítja a menetet be a háromszögbe s az egész csapat lassan utána indul. A háromszög csúcsánál ülő gyermeket kívülről megkerülve ismét a háromszög területébe kanyarodik a játszók lánca, s megkerülik a földön ülő harmadik gyereket is. A háromszögön kívül körülhaladnak a kezdetben felállított félkör jobb szárnyán álló gyermek felé, aki - ha a játszók elegendő számmal vannak -, mindaddig nem mozdul a helyéről, míg a csapat vezetője hozzá nem ér s kezét meg nem foghatja. Ilyenformán teljes láncot alkotva, az egyik gyermekcsapat egy folyton mozgásban lévő kígyózó vonalat ír le, miközben az alábbi versecskét éneklik s ismétlik annyiszor, ahányszor a kedvük tartja. Az ócsányi legények Fekete földet szántanak. Gyöngyellő búzát vetnek. Asz' ide lelkem az inged. Hadd mossam ki az inged. Ha azt te elszakajtod Istvánffy i. m. 87. Istvánffy Gy., 1911. 366-367. Istvánffy Gy., 1963. 68-69. Upponyból 1912-ben gyűjtött anyag. Ugyanaz Lázár K., 1997. 117. alatt, mint guggolás körjáték szerepel.