Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - Istvánffy Gyula játékgyűjtései

az önéletírás-részlet is, amely alapján megállapíthatjuk, hogy a nem sokkal azelőtt - általa összeszámolva - még csak 12 gyerekjáték a „pótgyüjtés" eredményeként a sajtó alá rendezés évében (1914) duplájára, illetve az állathívogató és a kiolvasó mondókákkal közel háromszorosára növekedett.

9 (Istvánffy Gyula özvegye 1921-ben viszont már 58 lapnyira teszi az ily szempontból szóba jöhető gyűjteményt!) A következőkben a több mint hét évtizede szem elől tűnt, majd Bodgál Ferenc jóvoltából - éppen negyven évvel ezelőtt - ismét előkerült kéziratnak, illetve az abból született jubileumi kötetnek gyermekfolklór-játék vonatkozású anyagát vizsgáljuk, rendszerezzük és mutatjuk be. Tesszük ezt azzal a nem titkolt céllal, hogy az ünnepi kötetet forgató gyakorló és leendő pedagógusok, érdeklődő hagyományőrzők közösségei számára jó néhány régi-új játékkal szolgáljunk.

10 Végső soron 9 Borsod, Heves és Nógrád megyei palóc,

11 1 matyó

12 és 5 barkó

1 J településről Istvánffy által 1894-1912 között gyűjtött játékkezdő mondóka (kiolvasó), mozgásos, párválasztó és néhány ún. szellemi (ügyességi, kitalálós stb.) játék, valamint korábban igen kedvelt állathívogató és -csúfoló versike lett ismertetésünk tárgya. Ám a kéziratból s így az alábbiakból is sajnos egyértelműen kitűnik, e játékok a legminimálisabb ritmus- és dallamlejegyzést nélkülözik, ezért a tanulást és a gyakorlást megkönnyítendő, s a teljessé tevő kiegészítést nyújtó kottás példa-párhuzamokat (Lajos Árpád: Borsodi Játékok. Miskolc, 1957., Borsai Ilona-Hajdú Gyula-Igaz Mária: Magyar népi gyermekjátékok. Budapest, 1976., valamint Borsai Ilona-Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár... Budapest, 1983.) a játékokhoz tartozó jegyzetekben pontosan föltüntetjük.

14 A rendszerezésnél Lázár Katalinnak az elmúlt egy-másfél évtized során folyamatosan kiérlelődött játék-osztályozását és finoman árnyalt csoportosítását vettük figyelembe, s ajánljuk annak használatát magunk is.

15 Ettől csupán egy helyütt tértünk el, amikor is a kiolvasó mondókák csoportját - a játékmenet logikájából adódóan! - a játékok elé helyeztük.

16 Ezt megelőzően pedig azokat a szintén gyermekfolklórhoz sorolt versikéket, amelyek Kiss Aron óta egységet képeznek, s a gyermeket körülvevő növény- és állatvilág sajátos befolyásolására törekszenek. I. MONDÓKÁK I. Altlat hívogai'ók Ezek sorában elsőként csigacsalogatókat mutatunk be, itt jegyezve meg, hogy érdekes módon - talán ez az egyetlen kis csoport, amely Kiss Áronék egyébiránt igen gazdag anyagában teljesen hiányzik! Az alábbiak Borsodbótáról, valamint Balatonból származnak. 9 Bodgál i. m. 16-17. 10 Ezt a célt szolgálta példaszerűen a Herman Ottó Múzeum gondozásában Lajos Árpád „A magyar nép játékai" című könyv hasonmásának megjelentetése 1997-ben. 11 Bocs, Ballá, Mikófalva, Bekölce, Nagyvisnyó, Bodony, Szajla, Szúcs, Terpes. 12 Tard. 13 Balaton, Bóta, Csernely, Sáta és Uppony. 14 Felhasználjuk ezek mellett még Nemesik Pál 1971. (Borsodnádasd) több helyütt föllelhető kéziratát, összevetés végett Juhász Judit dél-gömöri gyűjtésén alapuló TDK-dolgozatát, valamint Kriston Vízi József' 1989ben megjelent palócföldi gyermekjáték anyagát. 15 LázárK., 1990.; Uő. 1996/a; Uő. 1996/b.; Uő. 1997. 16 Lásd: Kriston Vízi J., 1997. 120-121.