Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - A palócföldi játékkultúra gyűjtésének történetéből

rendszerezések alapját is képezi, mivel elsődlegesen a gyermek szempontjából csoportosít.

40 Jegyzeteiben az elsők között tesz kísérletet a játékok szövegének és cselekményének tágabb értelmezésére, a hiedelmekkel, történelmi eseményekkel és a szokásokkal való összefüggések feltárására.

41 A hazai néprajztudománynak mindmáig kiemelkedő vállalkozása az 1933-37 között megjelentetett „A magyarság néprajza" című négykötetes szintézis, amelyben az addig megjelent, és általunk is ismertetett önálló vagy részletmunkák mind feldolgozást, vagy említést nyertek. Témáinkra vonatkozóan a kor legjelesebbjei, így Viski Károly a „Hagyomány tárgyai"

42 és a „Drámai hagyományok",

43 Szendrey Zsigmond az „Oktató és alkalmi hagyományok",

44 Lajtha László és Gönyey Sándor a „Tánc",

45 Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos pedig a „Szokások"

46 című fejezetekben hoznak vonatkozó adatainkból. A negyedik kötet végére került az N. Bartha Károly tollából származó „Játék" része.

47 E fejezet a játékokat anyag és eszköz, valamint a gyermek fejlődése szempontjából tömöríti. írását az általa három fő játéktípus: testedző, utánzó és társasjátékok rövid ismertetésével zárja.

48 Lajos Árpád „A magyar nép játékai" című munkájában (1940) elsődleg szintén a gyermekek közösségi tevékenysége szempontjából ad közre Borsod, Gömör, Heves és Nógrád megyékből is származó majdnem félszáz játékot.

49 Célja elsősorban nevelési szándékot takar a kor hazafias szellemében, melyet többek között így fogalmaz meg: „A játékok gyűjtésére a bennük rejlő nemzeti és nevelő értékek felismerése csábított... Az ősi magyar sport- és mozdulatművészet ma már a nép körére szorult vissza... Részt akarok venni abban a munkában, mely a magyar nemzeti játékok feltámasztására, s az elidegenedett városi sport- és mozdulatművészet népi-nemzeti alapon való újjáteremtésére irányul."

50 Anyagát a „mozdulatutánzó játékok", „mérkőző csapatjátékok", „táncos játékok", „kergetőcskék", „kézügyességi játékok", „nótás hunyócskák" és „nevettető játékok" címszavak alá sorolja; egyúttal külön fiú- és leányrésztvevők szerint is. A Kerényi György válogatásában megjelent „Száz népi játékdal" Kiss Áron, valamint Kodály Zoltán és Bartók Béla énekes játékanyagából összeállított, igen hasznosan forgatható példatár, melynek anyagát a játékok jellemző cselekményei szerint tipologizálta.

52 így helyet kaptak benne a régiónkban is ismert kiforduló, fogyó-gyarapodó, szerepcserélő és párcserélő játékok, valamint a „színjátékok" (mozdulatutánzók), a 40 KISS Áron 1891. - Felnőttek játékai ölbeli gyermekkel 1-5.; Mondókák, állatcsalogatók, állatriasztók 618.; Más mondókák 19-21.; Hintázó mondókák 50-56.; A tulajdonképpeni játékok 57-487., amelyben a játékok közismert, korabeli elnevezése alatt csoportosítja a változatokat. 41 KISS Áron 1891. 500-518. 42 VISKI Károly é. n. (MN) II. 43 VISKI Károly é. n. (MN) III. 44 SZENDREY Zsigmond é. n. (MN) III. 45 LAJTHA László é. n. (MN) IV. 46 SZENDREY Zsigmond-SZENDREY Ákos é. n. (MN) IV. 47 N. BARTHA Károly é. n. (MN) IV. 48 N. BARTHA Károly é. n. (MN) IV. 415^tl9. - Tényleges játéknak tehát csak a tudatosan kialakított játékok körét tekinti. Azzal, hogy itt tulajdonképpen kritika nélkül átveszi az 1937-es „Magyar Pedagógiai Lexikon"-ban megfogalmazottakat, a többi fejezetben (lásd: Magyarság Néprajza II., III. és IV. kötetekben) szereplő gyermekjáték-anyag értelmezését is egyoldalúvá teszi! 49 LAJOS Árpád 1940. 50 LAJOS Árpád 1940. 8-9. 51 További és egyre módszeresebb gyűjtései alapján az effajta kényszerű csoportosítást már nem alkalmazza, sőt elődei rendszerezéseit további szempontokkal bővíti. 52 KERÉNYI György 1941.