Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„ Szív küldi szívnek... " - „Eger borát idd, jó barát... !" Heves megyei adatok a turizmus és az úti emléktárgyak kérdéséhez

magyarázhatják. Az arány és forma ilyen jellegű „következetes" érvényesítése természetesen kizárja, hogy potenciális használati tárgyakként funkcionáljanak - igaz, a készítők, forgalmazók és vásárlók tisztában vannak ezzel is. Ezek között számos olyan tárgy akad, amely kifejezetten egy-egy réteg (pl. a gyermekek) számára készül, s amely a korábbról jól ismert búcsú- és vásárfiával rokon. így pl. a kiskés, bugylibicska, a síp és a furulya, babaház stb. Áttekintve az igen bőséges választékot, abból most csak egy kisebb kollekciót sorolunk fel, amelyek között található: kulacs, kishordó, miniatűr kád, prés, daráló, tányéros polc, bokály, köcsög, kupa, váza, papucs, fokos, szűr, köcsögfa, cifra sulyok, köpülő, bogrács, kerekes kút, mókus, szarvas, őz, házikó; falikép és plakett; tányér, tál, butella, tűpárna, szipka, só-, fűszer- és tojástartó, pipa, leporelló, „A borivó tízparancsolata" (tréfás?), „Házirend" stb. Az utóbbi évek úti emléktárgy divatja egy speciális tárgytípust is eredményezett, a díszhőmérőt, amely szinte mindenféle fenti kiegészítő vagy hangsúlyos elemet elvisel... A tárgyak készítése, forgalmazása és értékesítése. Heves megyében az egyik legtekintélyesebb termeltető és üzletszerző e téren az Egri Háziipari Szövetkezet. A fenti tárgyak jelentős része a szövetkezethez tartozó vagy azzal szerződéses viszonyban álló egyes Heves, Borsod és Szolnok megyei bedolgozóműhelyekből és egyéni termelőktől származik. A termékeknek csupán tizedrésze esett át a Népi Iparművészeti Tanács zsűrijének „tűzkeresztség"-én. Ennek ellenére forgalmuk az 1970-1980-as évek fordulóján több milliós készletre támaszkodhatott. Állandó és főbb megrendelők: Óra- és Ékszer Kereskedelmi Vállalat, Centrum Nagykereskedelmi Vállalat, Közép-Tiszavidéki ÁFÉSZ, a Heves és Borsod megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalatok (illetve közvetlenül azok boltjai) stb. Ajánló terméklistájukat minden év őszén-telén megküldik rendelőiknek, s ennek alapján szállítják a helyi és tájjellegű felirattal ellátott vagy azt nélkülöző portékákat. Az 1983-ra készített, s a korábbi évekénél szolidabb jegyzék 82-féle tárgyat szerepeltet. Nem véletlen tehát, hogy a Balaton-környéki, budapesti, debreceni, miskolci boltokban, áruházakban, vidéki ABC-kben és trafikokban, valamint egyes nógrádi, borsodi és szabolcs-szatmári lakásokban megfigyelt tárgyak (köcsögfa, kicsi tálas, kerekes kút, bogrács, kishordó, prés, szökellő szarvas) a különböző feliratok ellenére is teljes azonosságot mutatnak. Ez a mozzanat tehát világosan utal arra is, hogy napjaink úti emléktárgyainak az „előélete" is mozgalmas; készítési helyük ma már nem feltétlenül azonos a vásárló általi megszerzés színterével. (Hasonlót láthattunk parádsasvári és bélapátfalvi példáink nyomán is!) Vidékünkkel kapcsolatban ez akként áll, hogy itt egyes helyeken a Veszprémi Háziipari Szövetkezet jelentkezik „hamisítatlan hevesi" motívumú tárgyaival. Heves megyei rendeléseknek tesz eleget továbbá termékeivel (poharak, korsók, italoskészletek) a Hollóházi Porcelángyár és a FIM Alföldi Porcelánművek. Az úti emléktárgyakat forgalmazó bolthálózat tükrözi a korábban említett, ismert helyek látogatottságát, így azok köre szinte kivétel nélkül a Mátra, a Bükk és GyöngyösEger térségére korlátozódik. Önálló termeltető és forgalmazó szerepet tölt be még a Heves megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat is, amely főként a szövetkezet dolgozóival azonos darabokat előállító ajándéktárgy-készítő kisiparosokkal áll szerződéses viszonyban. A megye kéttucatnyi ajándék vagy az ennél jóval több ajándék- + divatáruboltot működtető kiskereskedője szintén hasonló módon, de gyakorta „pesti iparművészek"-től és kisiparosoktól szerzi be és árusítja készletét. Sokan a családtagokat foglalkoztatják bedolgozókként. A megyei Idegenforgalmi Hivatal, illetve az EgerTourist választéka csekély, bár „ízléses darabok" forgalmazására törekvő. Kerámiaplakettjeiket, díszes fémtárgyaikat szerződött iparművészek, a nehéz fajsúlyú folyadékkal megtöltött, „úszó" bakelittartályos városnéző buszt és a nevezetességeket láttató