Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„ Szív küldi szívnek... " - Halottas búcsúztatók Borsodbótáról és Upponyból

Halottas búcsúztatók Borsodbótáról és Upponyból A

halotti, illetve a temetési szokásokkal kapcsolatos néprajzi közlések és önálló tanulmányok csupán ritka esetben szentelnek bővebb terjedelmet a halottat búcsúztató szövegeknek. Ezek közül mind ez idáig főként a siratókra irányult elemző figyelem.

1 A korábbi munkák azonban többnyire csupán rövid utalásokat tettek a magyar nyelvterület szinte majd minden részén szokásban volt halotti búcsúztató versekről vagy azok prózai változatairól.

2 Széles körű elterjedtségükről szolgáltatnak bizonyítékot pl. az utóbbi négy évtizedben megjelent temetkezéssel (vagy azzal is) kapcsolatos dolgozatok, s az egyes, említésre méltó részadatok.

3 Ha az észak-magyarországi régió - témánkat érintő - adatait vesszük közelebbről szemügyre, feltűnik, hogy a palócnak nevezett területről ismert közlésekben gyakorta olvashatunk az énekes-verses formában előadott temetési búcsúztatóról, a kántorbúcsúztatóról vagy huritásí6\. Az utóbbi, közel egy évtized során újra megindult - temetkezési szokásokra vonatkozó - kutatások e kiterjedt régióban több, gyűjtőmunkán alapuló adatközlést és elemzést is eredményeztek már.

5 Az alábbiakban a borsodi barkóság

6 két, 1 Pl. Szendrey Ákos: Sirató. Népünk és Nyelvünk IX., 1937. 15-21.; ill. rendszerezett gyűjtemény formájában Kiss Lajos-Rajeczky Benjámin: Siratok. A Magyar Népzene Tára V. Budapest, 1956. A kötet egésze, ül. témánkat érintöleg: Kiss-Rajeczky i. m. 25-26. 2 Szendrey Zsigmond-Szendrey Ákos: Temetés. In: Magyarság Néprajza IV. Budapest, é. n. 251-269.; Szendrey Janka-Tátrai Zsuzsanna: Halott búcsúztatása. In: Magyar Néprajzi Lexikon II. F-Ka. Budapest, 1979. 437^138. - Zenei vonatkozások kapcsán röviden szól erről Tari Lujza: Hangszeres zene a magyar népi gyászszertartásban. Ethnographia LXXXVII., 1976. 136., 151-152.; Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. 184-191.; egyáltalán nem említi (!): Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest, 1979. 593-603., a vonatkozó fejezetben. 1 Nagy Jenő: Temető, temetés és halotti tor a kalotaszegi Magyarvalkón. Ethnographia LUI, 1942. 132-143.; K. Kovács László: A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár, 1944.; Jung Károly: Az emberélet fordulói. Újvidék, 1978. 144-150., 198-196.; Szabó László: Jászság. Budapest, 1982. 304.' 4 Istvánffy Gyula: Újabb adalékok a palócok néprajzához. Ethnographia V., 1894. 181-184.; Istvánffy Gyula: A borsod megyei palócok. Ethnographia XXII., 1911. 229-232. 1846-ból való, Sátán fennmaradt búcsúztató közlésével!; Nyáry Albert: Temetkezések a palócok földjén. Néprajzi Értesítő VII, 1906. 43^47.; Pintér Sándor: A palóc születése, házassága és halálozása. Ethnographia II, 1891. 108.; Borovszky Samu (szerk.): Heves vármegye. Budapest, 1909. 218.; a korábbi adatokat összefoglalja Manga János: Palócföld. Budapest, 1979. 186. 5 Kiváló gömöri példa erre Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica. Debrecen, 1975. 129-159.; a reformátusok búcsúztató szövegformuláiról: Faggyas István: Jósvafő és Aggtelek sírjelei és temetkezési szokásai. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14., 1975. 112-116.; Kunt Ernő: Temetkezési szokások Pányokon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XV., 1976. 263-289.; Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1977. 95-146.; Kunt Ernő: Kérdőív a halotti, temetési szokások gyűjtéséhez. Palóc Kutatás Módszertani Közlemények. XXII. Eger, 1979.;