Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában (Miskolc, 2004)

Mindennapi történelem az ütközőzónában

tottak, amelyeknek ellenértékét a pásztorok harcos elitje rabló hadjáratain szerzett kincsekkel egyenlítette ki. A kínai, a perzsa, a görög, a római, az arab civilizációk drágaságai mind utat találtak a pásztortársadalmak klánfönökeinek sátraiba. Mindazonáltal ezekben a társadalmakban is kialakult egy elit, amely rendszerint földvárakat épített, hogy védekezzen a többi rabló támadásai ellen. Ez különösen indokolt volt a parasztközösségek esetében. Ha a nomádok elfoglalták a klánvezér fészkét, maguk rendezkedtek be. Az élet ment tovább, a szolgáltatások rendjét meg kellett nekik is tartani. A sztyeppe az a része kontinensünknek, ahol az ott lakók a legtovább megőrizték a prehistória örökségét. Nomád rablóbandák még a 17-18. században is portyáztak. Hogy féken tartsák őket, katonaparasztokat telepítettek a síkságra. A kozákok máig büszkék kiváltságaikra. A népvándorlás kor végét nem jelzi a sztyeppén időhatár. A múlt nyugatról kelet felé haladva ért véget. A középkori magyar uralkodók vagy később a cár atyuska telepesei, másrészt a katonaparasztok egy évezredes gazdaságot számoltak fel. Lassanként kiépült az új makrokörnyezet, a parasztok vegyes gazdasága, melyben még egyelőre az állattartáson volt a rendszer súlypontja. Nomadizáló pásztorok az ipari civilizáció kibontakozásának korszakában már csak a Balkán-félszigeten maradtak fenn néhány emberöltőn át. Napjaik meg voltak számolva. A pásztorgazdaság itt is összeroppant a 19. században. Összeomlott a nyájak téli és nyári legelői közötti útvonalak használatával kapcsolatos - évszázadok során kialkudott -jogok építménye. Felértékelődött a föld, kivált a művelhető föld. Új korszakába lépett a szántóföldi termelés, az élelmiszer-termelés üzemi szervezete alapvető változásokon ment keresztül. Kiderült, hogy a sztyeppén hatalmas földtartalékok vannak. A prekapitalista társadalmakban még csak a legelőket hasznosították. Vágójószágot exportáltak a közép-európai piacokra. A robbanásszerűen megnőtt városok élelmezését a 19. század utolsó harmadában épült vasúthálózat és a tengeri hajópark igénybevételével oldották meg. A korábban csaknem értéktelen, mögöttes európai tartományok iránt megélénkült különféle imperialista hatalmak érdeklődése. Katonai hódításokkal és polgárháborúkkal társult az ipari civilizáció kibontakozása.

4 4 Abel, 1978/a., Abel, 1978/b., Achilles, 1983: 5-26., Achilles, 1986: 1-30., Agriculture, 1966., Alcock-Cherry-Davis, 1994: 137-70., Alayev, 1990: 543-60., Amouretti, 1986., Artobolevsky, 1991: 12-16., Astrom, 1963., Aubert, 1994., Aubin, 1955: 1-39., Backhaus, 1981: 93-107., Bader, 1957., Bader, 1962., Bader, 1973., Balassa-Ortutay, 1979., Beck, 1979-1980/I-II., Barker, 1973: 359-70., Barker, 1975: 359-70., Barker-Lloyd, 1991., Berdnikov, 1995: 27-31., Berindel-Gesemann-Hoffmann-Leitsch-Timm-Vilfan, 1973., Berthold, 1982: 1982: 7-134., Baticle, 1974., Beuermann, 1967., Berglund, 1991., Beutler, 1973: 1280-1301., Blanche, 1933., Blickle, 1975: 39-55., Bloch, 1931., Bloch, 1939-1

940/I-II., Blum, 1956-1957: 807-36., Boehler, 1983: 27-40., Boelcke, 1967: 80-103., Bois, 1976., Born, 1974., Brenner, 1976: 30-75., Blanks, 1995: 64-87., Born, 1989., Bradford, 1957., Bromlej, 1971: 470-79., Bromlej, 1976., Bromlej-Skaratan, 1971: 203-19., Bruk-Apencsenko, 1964., Burford, 1993., Carter, 1977., Cartledge, 1995: 131-39., Cary, 1949., Charanis, 1953., Chaniotis, 1995: 39-89., Cipolla, 1972., Cliffort-Marcus, 1986., Connaert, 1948: 22-55., 208-43., Christie-Loseby, 1996., Chaniotis, 1995: 39-89., Chiriot, 1989., Clark-Haswell, 1970., ClarkeSimms, 1985., Cristie, 1995., Cross, 1930., Dalby, 1996., D'Arms, 1981., Dekano Smith, 1979., De Ligt, 1993., Dollinger, 1982., Donat, 1980., Droege, 1970: 271-88., Duby, 1962/1—

II., Duby, 1975., Duby, 1983: 11-39., Duncan-Jones, 1990., Dülmen, 1990-1

992/I-IL, Egger, 1961., Ennen, 1987., Ellenberg, 1978., Epperlein, 1967: 303-35., Epperlein, 1975., Emst, 1974., Fehn, 1966., Fehring, 1973: 1-35., Fossier, 123-32., Fourquin, 1979., Finley, 1985., Fray, 1993., Fullerton-Knowles, 1991., Fussel, 1952., Gussel, 1967: 16-44., Fussel-Kenny, 1966 : 306-23., Gallant, 1991., Gallo, 1984., Ganckaja-Tyerentyeva, 1971: 259-65., Gagé, 1964., Gallant, 1991., Gallo, 1984., Ganckaja-Tyerentyeva, 1971: 259-65., Ganshof, 1970., Garnsey, 1980., Garnsey, 1982: 343^19., Garnsey, 1988., Garnsey, 1989., Garnsey, 1990: 126-46., Garnsey, 1998., GarnseySaller, 1987., Garnsey-Whittaker, 1983., Gimbutas, 1971., Goffart, 1972: 165-87., 373-94., Gradmann, 1933: 98-123., Gradmann, 1948: 163-77., Graus, 1969., Grekov, 1949., Grekov, 1952-1954/1—

II., Goody-ThirskThompson, 1978., Györffy, 1943., Györffy, 1977., Heckscher, 1954., Helbig-Weinrich, 1968-1970/1-1

1.,