Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában (Miskolc, 2004)

Keletközép-Európa a 13-15. században

géből a mindennapi élet, a kisembereket nagy (a vidéket és a várost egyaránt átható) folyamatok sodorták magukkal, miközben - érezve a változások szelét - sokan remény­kedtek, hogy kifürkészhetik a jövőt. Keletközép-Európa átmeneti övezet lett Kelet és Nyugat között. Az itt élők megtartották és ápolták kapcsolataikat a kontinens nyugati részeinek lakóival. Az egykori szláv törzsektől és a sztyeppéról érkezett néphullámoktól elárasztott területekig valamennyi tájon lezajlott az az alapvető átalakulás, amelynek energiái egészen a modem időkig működtették az itt kialakuló világ gépezetét. Keletkö­zép-Európában az élet új értelmet nyert. A civilizált Európához igazították Keletközép­Európa lakói gazdaságuk rendező elveit, társadalmi szerveződésük mintáit és velük együtt az uralkodó ideológiák tételeit, vagyis valamennyi megnyilatkozásukat. Nem mosódtak és tűntek el azonban véglegesen hagyományaik, amelyek továbbra is a Kelet­hez kötötték őket. Éppen ezért még az utókorban élők sem tudtak eligazodni, ha feleletet akartak kapni arra a kérdésre, hogy vajon milyen irányt választottak maguknak elődeik? Meg lehet érteni tanácstalanságukat. Helyzetükről aligha alkottak áttekinthető képet. Mindenféle baj árnyéka vetődött reájuk. A magántörténelmet most is színezte a demográfia. Megváltozott a népesség ösz­szetétele. Átrendezték a régi törzsi szerveződés etnikai alapjain álló társadalmi felépít­ményt. Emberi minőségükben alakultak át a kortársak között (eltéphetetlennek hitt) kötelékek. A rokonság másodrangú tényező lett. Amilyen mértékben fogyott a szabad rendelkezésű tartalék föld, mindennél fontosabb tényezővé vált a vagyon. A földesurak eldöntötték, milyen adózókra van szükségük. A jövedelem foglalkoztatta fantáziájukat, nem érdekelte őket az adófizetők származása. Nekik még voltak hasznosítatlan földbir­tokaik. A telepesek (hála a földesúri szervezőkészségnek!) megnagyobbították a kultúrtájat. Az urak arra számítottak, hogy a telepített parasztok révén több jövedelem­hez jutnak. Éppen ezért a poroszok, a szlávok, a magyarok, az avarok stb. lakta területe­ken flandriai és frankföldi származású parasztoknak osztogattak földet. Annyi szántóföldet mértek minden egyes családfőnek, amennyit egy nap alatt fel tudott szánta­ni. Nem alkalmaztak új megoldásokat, a Nyugatról telepítettek eredeti kondícióit mégis zsinórmértéknek tekintették. A telepeseknek kiosztandó földet úgy mérték, ahogyan valamikor a rómaiak szá­moltak. Az utódok nem tudtak jobbat kitalálni, ragaszkodtak a régi földmértékekhez. Még a telepített parasztok gazdálkodásában is ezt a normát használták, tulajdonképpen az igaerő (rendszerint egy pár ökör) teljesítménye volt a tulajdonlás alapegysége. Majd egy évezreddel a rómaiak után terjedőben volt a római kultúra a kontinens azon részén, ahol sohasem éltek rómaiak. Mielőtt a Nyugatról származó telepesek megérkeztek új hazájukba, az őslakók nem ismerték ezt a földmérési rendszert. Nem voltak tapasztalataik azzal kapcsolatban, miért kell a gazdaságokat a kimért parcellák nagysága szerint osztá­lyokba sorolniuk. A prehistória határtalan szegénységét azonban hovatovább fel kellett cserélniük a túlnépesedés és a gazdasági rendszabályozás - hatékonyabb teljesítmények­re serkentő - érdekviszonyaival. E téren sem voltak találékonyak, megelégedtek azzal, hogy készen kapott recepteket alkalmazzanak. A nemzetségek családjainak tanyavilágá­ban (a kuszasághoz képest) átgondoltabb földhasználati-településrendszert alakítottak ki a római gyarmatosítók. Amikor tehát a régi tapasztalatok nyomán Keletközép-Európában is megpróbálták a telepített parasztok részére a földeket kimérni, szakítottak az őslakos­ság hagyományaival, nem akarta senki sem az ősi településszerveződés hagyományait továbbra is ápolni. A földesurak - az Elbától nyugatra húzódó tájakon - jó fél évezreddel korábbi kezdeményezések nyomán átalakították, szabályozták a településszervezetet. A földbirtokosok hűbéri jogaikat gyakorolva határozták meg a falvak alakzatait és a velük

Next

/
Oldalképek
Tartalom