Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ÉPÍTKEZÉS

mcgtermesztésére korlátozódott. így a telkekről a krumplisvermek kivételével szinte teljesen hiányoznak a földművelés és a tárolás építményei. A szűkös udvarok szegényes épületállománya a gazdálkodás sajátos struktúrájának a visszatükröződése, amelyben csak az állattartásnak jutott szerep, de az is elsősorban a munkaállatok nevelésére és a tejelőállatok tartására szorítkozott. Építmények A hutatelepülések népi építészetének vizsgálatát nehezíti az a körülmén)/, hogy napjainkra a hagyományosan épített emlékek csak igen kis számban maradtak fenn. Egy 1970ben készült felmérés szerint Bükkszentlászló 198 lakóépülete közül 2 épület a 19. században, 6 1900—1919 között, 11 1920-1944 között, 72 1945-1959 között, és 107 1960-1969 között.

5 Látható, hogy az első világháborút követő évtizedekben az életmódban bekövetkezett változások hatására — mivel nagyon sokan vasgyári munkások lettek - a régi lakóépületeket lebontották és helyükre újakat építettek. Ez a folyamat 1945 után tovább folytatódott. Bükkszentkereszten — ahol 1970 utáni adatokkal is rendelkezünk, 1980-ban a lakások építési éve és alapterülete az alábbi volt:

6 5 KSH. 1970. 11. kötet 685. 6 iß Horváth B., 1990. 32.