Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ÉPÍTKEZÉS

jobban nyomon követhető, mint a több száz éves történelmi múltra visszatekintő alföldi falvaké. Mindegyik falu egy magból, egy ipari telephelyből alakult ki. Az üveggyártást szolgáló ipari telephely néhány épületből állott csupán. Ohután 3 épület állott eredetileg. Ujhután csak kettőből: az üzemépületből és a vele szemben álló lakóépületből: „Az olvasztókemencével szemben van a hutásmester lakóháza, amely zsindellyel van fedve, s amelynek konyhai bejárati ajtaja fából készült zárszerkezettel van ellátva 1 db Az előtérben található a konyha, ugyanott a tűzhely, amelynek bal oldalán egy nagyobb szoba van, amelyben kemence található 1 db Ennek a szobának a bejárata is rendelkezik zárakkal ellátott megfelelő ajtóval 1 db A szoba mellett van egy raktárhelyiség, amelynek bejárata szükséges ajtóval van ellátva 1 db Az említett konyha mellett van egy másik raktár, amelynek szintén megvan a szükséges ajtaja 1 db Ennek az épületnek a közelében van egy másik, bükkfazsindelyekkel silányul fedett faépület, amely a táblaüvegek készítésérc szolgál."

1 A répáshutai telephelyről nincs pontos információnk, de a levéltári adatokból arra következtethetünk, hogy itt már több volt az épületek száma, hiszen állottak még a favágók elhagyott lakhelyei is. 1 OL. E. 696. Összeírások Diósgyőr-tokaji uradalmak 6/a. Uradalmi javak, jövedelmek. Conscriptio et Inventatio 1755/56. Huta vitnana fasc. 4. fr. 3. 321-322.