Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG
Répáshután pedig állami iskola alakult. Ujhután továbbra is a római katolikus egyház működtette az iskolát, amely a település kialakulásával párhuzamosan a falu legősibb részén, a templom mellett helyezkedett el. A népiskolai törvény életbelépése után Ujhuta hátrányos helyzetbe jutott O- és Répáshutával szemben, mivel az utóbbiak új iskolaépületeket kaptak. Az újhutai iskola az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint vizes, egészségtelen, tehát oktatásra úgyszólván alkalmatlan volt. Ugyanezekben a jegyzőkönyvekben azt is megjegyezték, hogy a másik két település gyerekeihez hasonlóan az itteniek is rendszeresen járnak iskolába és az oktatás nyelve a szlovák. Ujhuta elöljárósága 1878-ban határozott úgy, hog)' új iskolát épít. 17 Az új iskolaépület rövidesen elkészült, de ez kisebb volt egy tantermével a korábbinál, így a mintegy 150 tanköteles gyereket párhuzamos oktatásban részesítették. Az első három osztályba tartozók délelőttönként jártak iskolába. A tanító párhuzamosan foglalkozott a kezdőkkel és a második, harmadik osztályokkal. A negyedik-hatodik osztályosok délutánonként látogatták az iskolát, s szintén párhuzamos oktatási formában sajátíthatták el az ismereteket. Ilyen körülmények között a tanítás színvonala sok kívánnivalót hagyott maga után, de tény, hogy a korábbi időszakokkal ellentétben nagyobb hangsúlyt helyeztek az írás, olvasás és a számtan elsajátítására. Büszkén is jegyzi meg az egyik tanfelügyelő, hogy Ujhután a fiatalok körében ritka az analfabéta. Az oktatás módszere, színvonala — az ellenőrzések megállapításai szerint — Ohután és Répáshután is megfelelt az elvárásoknak. Az itteni 72 és 47 tanköteles gyerek is rendszeresen járt iskolába és szlo17 Az adatokat vö. Tanácsülési jegyzőkönyvek. Bükkszentkereszti Önkormányzati Hivatal.
