Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

TÁPLÁLKOZÁS

a család szerencséje. Az ebéd harmadik fogása fonott kalács volt. Farsang utolsó vasárnapján krumpligulyást ettek és pampuskát, herőcét sütöttek. Nagyböjtben tejes ételeket fogyasztottak, vajjal főztek és sütöttek. Nagypénteken héjában sült krumpli volt az ebéd. Húsvétkor tojást és sonkát főztek, kör alakú díszített kalácsot sütöttek. Az ételt a templomba vitték, ahol a pap megszentelte. Hazatérve az étellel nem lehetett kiskapun a portára menni. Az étellel telt kosarat átadták a család legidősebb asszonyának, aki háromszor megkerülte vele a portát, mert így a rontás elkerülte a házat. Pünkösd fő étke a magkakasból főtt leves és annak savanyúan, tejfölösen készített húsa volt. Minden család sütött fonott kalácsot, amit a tehénpásztornak ajándékoztak. Búcsú idején töltött tyúklevest kellett főzni. Újév első napján disznóhúsleves és töltött káposzta volt a hagyományos étel, amelyeket lángosok és tekercsek egészítettek ki. Szilveszterkor pedig gombalevest főztek ebédre.