Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

A Diósgyőrtől másfél órai gyalogút távolságban épített üvegkészítő üzem három épületből állott. Egy nyitott csűrszerű faépület adott helyet az ún. törőmalomnak, amelyet a Márkus patak vízi energiájával működtettek. A bunkós törőkhöz hasonló elven üzemelő malomban aprították fel, zúzták össze az üveggyártáshoz szükséges alapanyagokat, a mészkövet, a hamuzsírt és a kvarchomokot. Egy másik faépületben alakították ki a munkások szálláshelyét. A harmadik épület, amely szintén faszerkezetű, zsindelytetős volt, az üvegkészítés színteréül szolgált. Ebben az épületben három kemence állott. 18. századi üveghuta ábrázolása (Kovács B. nyomán) Az egyik az alapanyagok szárítását, a legfontosabb alapanyag, a hamuzsír készítését biztosította. A második kemence volt az ún. műhelykemence, amelynek nyílásaiba helyezték a tűzálló agyagedényeket, és az alapanyagok megolvadása után itt készítették a mesterek a különféle üvegtárgyakat. A harmadik széles szájú kemence volt az ún. hűtőkemence, amelynek az volt a feladata, hogy fokozatosan csökkenő hőmérsékleten lehűtse a forró üvegtár-