Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

a helyen van árendában."

17 Mivel a megjelölt „legutóbbi összeírás" 1712-ben készült, ebből következően az első uradalmi üveghuta 1712—1720 között kezdte meg a működését. Az üvegkészítő üzem vagy ahogyan a forrás nevezi, officina vitriaria körülhatárolt alapítási ideje a mindszenti római katolikus egyház anyakönyveinek áttanulmányozása után tovább szűkíthető. Az anyakönyvekben 1717—1728 közötti többször szerepel a bejegyzettek nevei mellett az üvegkészítő műhely szomszédságában kialakult Hutta nevű település, mint származási hely.

1 A település már 1717-től a mindszenti egyház fiókegyházai közé tartozott. Ez alapján nyilvánvaló, hogy a bükki üveggyártás 1720-nál korábban, 1712—1717 között bontakozott ki. Ez azért lényeges, mert eszerint a diósgyőri koronauradalom erdőbirtokán mintegy 100 évvel korábban készítettek üveget, mint ezt eddig a 18—19. századi latin, német és magyar nyelvű statisztikai—geográfiai munkák adatait felhasználó üvegipari monográfiákból ismertük.

19 A Bükk-fennsík első településeinek kialakulásáról az egyházi anyakönyvek mellett Borsod vármegye jegyzőkönyvének 1735. évi bejegyzése és a diósgyőri koronauradalom 1744. évi összeírása tájékoztat először részletesebben.

20 E források szerint a Hutta nevezetű település a Márkus patak völgyében volt, a Bánya-Bükk hegyvonulat 17 Országos Levéltár (továbbiakban: OL.) Urbárium et Conscnptiones 1720. fasc. 5. No. 4. Conscriptio dominii Diósgyőr 1720. 18 L. a mindszenti egyház anyakönyveit. Továbbá Nemes ]., 1864. 355. 19 Vö. Borsos B., 1974. 108. 20 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt.) 501/a. Borsod vármegye jegyzőkönyve XXI. k. 175.; HmL. Egri Káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok (Miscellanae) XII.-2(d) 63. Conscriptio dominii Diósgyőr 1744.