Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

menyeként létesült Diósgyőr határában egy fűrészüzem, ún. deszkahasogató malom és egy üveghuta. A% üveggyártás mint településformáló tényező A török alól felszabadult országban valóságos üveghutaalapítási láz bontakozott ki. Az újjáépítés sok ablaküveget igényelt, a gazdag borvidékek lakossága pedig megengedhette magának, hogy színtelen, áttetsző üvegekben szolgálja fel borát vagy lepalackozza a bő termésű évek fölöslegét ünnepi alkalmakra, esetleg későbbi nemzedékek számára. A Rákóczi-szabadságharc idején a Bükköt határoló hegyvidékeken már mindenütt működtek üvegkészítő üzemek. A Zempléni-hegységben, a regéci uradalomban 1698-ban kezdtek üveget előálKtani, megalapozva ezzel az 1916-ig tartó folyamatos termelést." II. Rákóczi Ferenc alapította 1706-ban a Mátrában a parádi hutát is, példát mutatva kortársainak, hogy a hatalmas kiterjedésű erdőségek hasznosításában az üveggyártás is megoldást jelenthet.

9 Talán nem véletlen, hogy Északkelet-Magyarország hegyvidékein a fejedelem hívei követték leginkább az okos tanácsot. A Károlyiak Szatmárban (Szelistye, Szoldobágy), a Bercsényiek pedig Ung vármegyében honosították meg az üveg készítését. Károlyi Sándor — akinek nevéhez a magyar történelem nem éppen dicsőséges nagymajtényi fegyverletétele kötődik — egyenesen az üveg szerelmesévé vált. Itáliából hozatott szakkönyvekb ől tanulmányozta az üvegművészetet, maga tervezte a tárgya8 Takács B., I960. 14. 9 Takács B., 1970. 5-7.