Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

Két itzés üveget tele Pájenkával, 2 darab metzet üveg Soó tartót, 1 kis portzió üveget, Zöld leveles Tzifrájú üveg tányérokat.

4 Az ablaküvegek terjesztéséhez hasonlóan a hutatelepülések lakossága továbbította az üveghutákban előállított öblösüvegeket is rendeltetési helyükre. A modern üzlethálózat csak korlátozott szerepet játszhatott a bükki gyártmányok terjesztésében. A 19. század derekától azonban a városi céhes ipar kialakulása következtében jelentős mértékben megváltozott a bükki hutatelepülések lakosságának az üvegkészítő műhely és a piac közötti kapcsolatban betöltött szerepe. Az 1799-ben alakult miskolci asztaloscéh tagjai sorába 1844. november 17-én lépett először üvegesmester. Czibula József üveges ekkor jelentette be „...miszerint a kis Céh egyennei közzé kívánna bé állítani, mestersége müvébül remekelni, azon készséget hogy a Ns. Céhnek minden terheiben részt venne, mint rendes módon be állott üvegesmestert társunknak bekebeleznénk, szokott mód szerint a hitet fel vette, ez utal mester taksát fizetett". Czibula József felvétele után 1847ben Cibula Boldizsár „vidéki üveges mester" és Schir Ferdinánd üvegesmester, 1848-ban pedig özvegy Megelle Károlyné üvegesmester is tagja lett az asztaloscéhnek. Ez a négy személy a bükki hutatelepülésekből származott, ott sajátították el az ablakozás és üvegmetszés tudományát. A diósgyőri koronauradalom területén, de Borsod megyében is a városi céhes ipar bölcsője a bükki üveggyártás volt. A városi céhes ipar nemcsak az üvegesmunka során alapvetően fontos üvegtermékeket szerezte be a bükki 4 B.-A.-Z. m. Lt. Spec. XXV. fasc. I. No. 12. Inventatio..., Spec XV. fasc 1. B.-A.-Z. m. Lt. végrendeleti iratok I. 1769. 2. sz., továbbá: HOM HTD. Ltsz. 76.163.1., 76.1396.1.