Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

biritott, meli ablakon belöll kett égibe iaro geszka tabla wagion." A vár régészeti feltárása során is csak néhány 15. századtól elterjedt kutrolf sötétzöld üvegből fúvott csavarvonalasan bordázott nyakrésze került elő. Miskolc mezőváros polgárai is csak távoli területekről, a szepesi kalmárok közvetítésével szerezhettek be üvegárut.

2 A 18. század elején megkezdődött bükki üveggyártás korlátozott keretek között volt képes kielégíteni az uradalom területén élők igényeit. A 18. század második feléig döntő mértékben előállított kari ka üvegeket a templomiegyházi, uradalmi, valamint mezővárosi építkezéseken használták fel. Ebben a korban kezdődött meg a reformáció időszakában átalakított katolikus templomok újjáépítése, valamint a visszatelepült pálosok intézményeinek létrehozása. A 18. század elején 2 Ft 15 krajcárt kellett fizetni egy ablak üvegezéséért. A sajóládi pálosok 1721— 1723 között a templomi ablakok üvegezéséért 30 Ft-ot, miskolci épületeinek ablakozásáért pedig 28 Ft 20 dénárt fizettek. Jelentős üvegesmunkát végeztek a 18. század elején az avasi templom paróchiaépületének és scholájának építésekor is. A vásárolt üvegek összértéke 42 Ft 15 dénár volt. A diósgyőri koronauradalom hivatali épületeinek létrehozásakor az uradalmi prefektus 663 Ft 47 krajcár értékű karikaüveget rendelt meg. Az üvegesmunkák jelentőségére a diósgyőri koronauradalom összes épületeinek 1783-ban készült felértékeléséből következtethetünk, amikor szakmák szerint megszabták az egyes munkák értékét. Az uradalom összes épületének értéke 185 143 Ft 11 krajcár volt. Az épületek üvegesmunkái pedig 791 Ft 49 krajcárba kerültek, vagyis a kőműves-, ács-, lakatos-, asztalos-, fazekasmunkák értékének 5%-át tették ki. 2 Ceglédi l., 1968. 93.