Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

Talpas pohár gravírozott dísszel eltávolításán alapuló díszítőeljárások, a metszés, a vésés és a csiszolás ettől az időszaktól vált gyakorivá. Ezt megelőzően azonban Miskolcon már néhány magyar és német származású mester készített gravírozott díszű üvegeket. A miskolci Koós Soma üzleteiben árusított Gyertyánvölgyben előállított vastagabb falú poharakat, amelyeket a miskolci mesterek beszerezve tovább díszíthettek. A miskolci mesterek által díszített tárgyak a fúvott és a kristálytermékek között átmeneti típusok voltak, nem az ásványvilágból vett tömör formákat, alakzatokat viselik magukon, csupán vésett motívumokat, monogramokat. Igen gyakoriak az alakos ábrázolások, a virágornamentikás és geometrikus motívumok. Egy „TÁBORI EMLÉK 1849. júli