Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

Csak 19. századi emlékek állnak rendelkezésünkre. Ezek között megtalálhatjuk az olaj festéssel díszítetteket és a gravírozott díszűeket egyaránt. A legjellemzőbb tároló edénytípus a palack volt. A bükki hutákban a 18. század második felétől készítettek egyre növekvő mennyiségben palacküvegeket, amelyekben a helyi borosgazdák egy-egy jobb évjárat borát elraktározták. A palackok formája csak kismértékben változott az évtizedek során. Ennek eredményeként a nyakrész meghosszabbodott, amelyhez szinte hengeres testű tárolórész tartozott. A palackokat igény szerint tulajdonjegyes üvegpecsétekkel látták el, amelyek a nyomdatechnika fejlődése következtében megjelent boroscímkékig egyfajta védjegynek is tekinthetők. A palackok között megfigyelhető egy sajátos termékféleség is, az ún. kínai alakos palacküveg. A kínai férfialakot ábrázoló palackok tökéletesen hasonlítanak a miskolci Butykay-féle kőedénygyár „1/836" feliratú termékeire, amelyből két darabot őriz a miskolci Herman Ottó Múzeum. Valószínű, hogy a kínai alakos üvegtermékek formáit Schir József öccse, András készítette, aki egyben a Buttykay gyár formakészítője is volt. Az általában 30 cm magasságú fehér és zöld színű üvegből készült, gyakran Üvegpecsétes boros palack