Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)
lás nélkül elvonult, hogy előbb Balassi ellen forduljon, aki török őrséget akart várába, Divénybe bevinni. Meg is előzte őt és német katonasággal megerősítette a várat. Tornát ostrommal és tűzzel megadásra kényszerítette." - Mert jóllehet közismert dolog, hogy Torna mezővárosát sánccal és árokkal vették körül a portyázó töröknek a betörései ellen, e védmű azonban soha nem volt elegendő egy ostrom kiállására. - Miután Divény dolgait elrendezte, Leslie visszafordult Torna várának megostromlására, amit egy kevéssel korábban hiába próbált meg: és akkora hévvel fogott bele az ostromba, hogy ez az egész dolog nem tartott tovább harrninc óránál. Miután a várat védő katonák megadták magukat, felszerelésükkel együtt elvonulva a várból, oda bocsájtották őket, ahová menni akartak. Később, mivel a vár elég alkalmatosnak látszott a vidék nyugtalanítására és védelmére egyaránt, s mivel birtokosa, Semsey Pál foggal-körömmel védelmezte Thököly érdekeit, ezért Lipót parancsára lerombolták a falait és elbontották a tornyait: így vált romhalmazzá és semmi más nem maradt belőle, mint repedezett falak - egykori virágzó állapotának szomorú emlékei. III. § A várhoz tartozó falvakat, mint birtokot Torna vára uradalmának mondjuk. A régi időkben különféle földesurai voltak: közöttük a mi korszakunkhoz már egészen közeli Mágócsy Gáspár. A várnak az általa való megvásárlását IstvárüryW említi, aki a következőket mondja: „Mágócsy Gáspár, aki lemondott Gyula parancsnokságáról, az általa nemrégiben megvásárolt Torna várában lakott. Fivérével, Tamással együtt jutott a vár birtokába: közös pénzen vásárolták meg ugyanis azt. Miután azonban Tamás utódok hátrahagyása nélkül meghalt és mivel Gáspár is belátta, hogy nem nemz utódot, azon kezdett gondolkodni, hogy idejekorán végrendeletet készít és felosztja javait az atyafiai között. Az 1586. esztendőben, november 3-án tehát tanúbizonyságokul fogadván Istvánffy Miklós nádori helytartót, Batthyány Boldizsárt és Nádasdy Ferencet, Vas vármegye főispánját, Tornát végrendeletileg Mágócsy Gáspárra és Mágócsy Ferencre, mint fiatalabb testvérétől, Andrástól nemzett unokaöccseire hagyta. Azzal is kiegészítette végrendeletét, hogy ha történetesen ők is gyermektelenül múlnának ki ebből az árnyékvilágból, akkor nővérük, Margit - akit Kátay Ferenc vett feleségül - jusson a vár örökös birtokába a tőle született gyermekekkel együtt. Ha pedig Margit is úgy halna meg, hogy egyetlen örököst sem hagy maga után, akkor a nővérüktől, Dorottyától született unokaöccsük, Mórocz Lőrinc és az ő fiai lépjenek a vár birtokába; ha véletlenül ők is meghalnának, akkor Mórocz Balázsnak - aki Lőrinc fiatalabb testvére volt - és Kátay Ferencnek a férfiágon való örökösei birtokolják Tornát: a női ágon való örökösöknek csak abban a végső esetben hagyván fenn a vár birtokába való jutást, ha fivéreik valamennyien meghalnának." - Mindez biztosan a királyi kincstár akarata és tudta nélkül történt. Közben a végrendelkező Gáspár meghalván, a másik Gáspár fivérével, Ferenccel együtt megszerezte az örökséget. Ök ketten később - ami a Mágócsy nemzetség szerencsétlensége volt - örökös néBxül múlván ki ebből a világból, a birtokba az egyik részről annak a Margitnak, akit emhtettünk, a két fia: Kátay János és Kátay Ferenc lépett, a másik részről pedig Mórocz Márton, aki Mórocz Balázs fia és Dorottya unokaöccse volt. Mivel aztán sem a ( d > XXI. könyv, 419. és 421. p.
