Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

Tornahorváti (Chorváty) Helynevek Horváti községből, Torna megyéből 1. Horváti község Torna megye felső járásban fekszik. 2. Jelenleg is csak azon néven ismeretes. 3. A községnek régjeb elnevezéséről mi sem tudatik. 4. Régi 's legkorábbi léte iránti adatok hiányoznak. 5. Népesítését honnan vette nem mdatik. 6. A községnek név eredetéről bővebb felvilágosítások hijányoznak. 7. Düllő 's szántóföldek, legelő. Várhegy, keskenyek, erdő allya, dolina, hátulsó és elő Kovácsi, kicsinyek, rigó ortás, Zahuminki, piperecsina, magosak, káposzta, kender 's répa föld, lascsik, fertések, zsebrágy, kosztéina, Ubocs. rét bereg, nyilas, mocsáros, konczánka. erdő erdő allya, dolina völgy. folyó Bóldva. Határos keletről Újfalu, délről Ardó, nyugatról Vendégi 's éjszakról Tornai határral. felvette Münster szbíró Jósvafő Helynevek Jósvafő községből, Torna megyéből Az 1^ pontra. Jósvafő község fekszik Torna megye alsó járásában. 2^ Országszerte Jósvafő név alatt ismeretes. 3^ Nem volt. 4^ Nem tudatik. Azomban monda szerint a jelen fennálló Jósvafő község, melly szűk torkolatban a völgyben áll, hajdanta a felette magaslatba létező, úgynevezett „Szelcze völgyön" volt. A régibb de a mostani lakosok is azt onnét is gyanítják, mert az itt létező szántóföldeket mindvén gyakorta épületalapra és cserépedény-darabokra 's egyébb tárgyakra akadnak, mellyből következtethető, hogy a községnek hajdanta ott kellett álnia. Ezt bizonyítja ugyan e helyen fekvő egy emelkedett domb, melly mai napig is templom dombjának neveztetik, gyanítva ebből, hogy ott a község templomának kellett lenni, ezen község gyanítható, hogy a vízhiány miatt mehetett az aljba. Jósvafő községnek egyeberánt vannak okmányai, mellyek tanúsítják, hogy ez már az 1500* évben a mostani helyén létezett 5^ Nem tudni, lakossai tisztán magyarok. 6& Nevét a község a nyugotti oldalon, a község felett, a hegytövében fakadó forrástól veheti, melly Jósvafőnek kölcsönzé „Jósva" nevét ezen Jósva vize öszeköttetésben áll a Gömör megyei hírneves Agtelki barlanggal, 's ennek földalatti forrásaival, innét kifakadva a községben három malmot hajt, 's miután a határt keresztül folyván, Petri és Szin községeket érintvén a dobódéli határnál a Boldvába ömlik, tulajdona ezen víznek hogy soha be nem fagy, malmain mindenkor őriének.