Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

miatt gyökeret verni. A legtöbben tehát visszatértek oda, ahonnét jöttek: akik pedig maradtak, sanyarú életet éltek és hogy azt könnyebbé tegyék, útonállásokat kezdtek elkövetni. Mivel pedig a vármegye tisztségviselőinek a szigorúsága miatt ezt nem cselekedhettek büntetlenül, ezért inkább akartak elbujdosni, sernmint életüket szorgalmas paraszti munkával fenntartani. Most már csak kevesen vannak, s ők haszonnal művelik földjüket, amely rossz fekvéséből következően dimbes-dombos és terméketlen. A falut a szádvári uradalomhoz sorolják. 11. Szín innét fél mérföldnyire távolságra, dél felé fekszik magas hegyeknek a tövében a Jósva folyócska mentében. Amennyi szántóföldje csak van, az mind meredek, dimbesdombos fekvésű és völgyek szabdalják fel: ezért az ember által való művelést alig tűrik. Kiváló fajtájú szőlőknek örvend azonban, amelyek napkelet és dél felé néznek, s ezért ahol nincsenek szőlők, ott nem rossz gyümölcsöt termő, erdőkkel vetekedő és ha az esztendő megfelel, igen gazdag jövedelmet adó gyümölcsöskertek terülnek el. A falut magyarok lakják, akik olyan sok birtokos között oszlanak meg, hogy nevük felsorolásába is belefárad az ember. A királyi kincstár mellett ezek a következőek: herceg Esterházy, gróf Gyulay, valamint a görgői Bartók, a Horváth, a Váczy, a Borsy, a Ratkóy, a Pogonyi, a Jóna, a Csombory, az Izsó, a Szalóczy, a Várady, az Oláh, a Fügedy és a Botos nemes családok. - Hozzá igen közel van 12. Petri, amely ugyanabban a völgyben fekszik a Jósva mellett. Mivel mindkét oldalról hegyek fogják körül, szántóföldből szűk és terméketlen jutott számára osztályrészül. Magasan fekvő, tölgyes erdőkkel szomszédos szőlői azonban nem teremnek rosszul. Magyarok lakják és a Bárczay nemzetségé, a királyi ldncstár valamely birtokrészével együtt. 13. Jósvafő, mintha a Jósva folyócska forrásának mondanánk: ez pontosan ebben a völgyben fakad és azután a falu közepén folyik keresztül. S mivel meleg a vize, amely a befagyástól megóvja, ezért három malom is épült rajta. Gazdag továbbá rákokban és kövek között élő halakban. A falu fekvése barátságtalan: tudniillik egy sötét és a sziklák miatt nehezen megközelíthető völgynek az erdővel borított szögletében rejtőzik. Ebből következtetni lehet határának kiterjedésére és természetére: módfelett szűk és kőszikláktól elcsúfított. Csodálni való, hogy magyarok lakják a falut, amelynek birtokosai a következők: a királyi kamara, gróf Gyulay, Andrássy szabad báró, valamint a nemesek közül a Horváth, a Jánky, a Nebesti, a Szathmáry, a Szepessy, a Dely, a Dános, a Mihalik, a Frenyó, a Ratkóy, a Gyürky, a Maksy és a Balpataky családok. 14. Szilice napnyugat felé fekszik, erdők és Ügetek között; fekvése dimbes-dombos és így részint a terméketlen talaj, részint pedig a kemény időjárás - aminek okai a hideg levegő és a jó erős szelek - következtében a faluban még akkor sem teremnek legyek és szúnyogok, amikor a legnagyobb meleg van. A szlávok által Lednica néven nevezett jégbarlangról fentebb már tettünk említést. Többekhez tartozik, úgymint herceg Esterházyhoz, gróf Gyulayhoz és Andrássy szabad báróhoz, továbbá a görgői Bartók, a Szirmay, a Pothurnyai, a Szakái, a Várady, a Dely, a Vályi és a Zajkó nemes családokhoz. 15. Borzova az előbbivel közvetlenül határos abban a völgyben, amelyik napkelet felől a jégbarlang irányába húzódik. Köröskörül tölgyes erdők, valamint kőszikláktól idomta-