Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

hogy a lakosok szinte csak vásárolt kenyérrel élnek. Hogy tehát ezt előteremthessék, valamilyen aprólékos kereskedést folytatnak: a fáknak a szomszédos helységekben megvásárolt gyümölcseit lovakkal a Szepességbe szállítják és ott faluról-falura járva eladogatják. Mások eszterga segítségével látják el háztartásukat: tányérokat, tálakat és más efféle eszközöket esztergályoznak. A mély völgyben fekvő falut egy, a hegyekből innét és onnét is vizét összegyűjtő patak teszi folyásával kedvessé. Lakosai magyarok, s a falu a Keglevichek, valamint a Frona és a Bodnár nemesek birtoka. 4. Lucska ugyanannak a völgynek a folytatásában, Barka alatt fekszik, s nagyon hasonlít is ahhoz szántóföldjének és lakosainak a természetét tekintve egyaránt. Ez utóbbiak magyarok, szlávokkal keveredve azonban, s nagyobb részben a Keglevichek földesurasága alá tartoznak. Van azonban birtokrészük itt a Pappoknak és a Bodnároknak is. Egy észak felől jövő patak, miután keresztülfolyik a falun, itt egyesül a barkai patakkal. 5. Kovácsi, vagy Kovácsvágás, ahogyan a németek mondják: Schmidshau - talán azért, mert valamikor egy vaskovácsnak, mégpedig nemzetiségét tekintve németnek, aki szénégetés végett kivágta az erdőket, köszönheti keletkezését a falu - ugyanabban a völgyben települt, mint az előbbiek, de rosszabb természetű helyen, mivel minden oldalról meredek hegyek fogják közre. Fekvésének ez a kedvezőtlen volta alig hagyott valamennyi területet a gabonatermő földek számára: ami van is, hegyek és kőszirtek között fekszik, s a beléje vetett magból kevesebbet ad vissza, mint amennyit a jobbágy munkája után kellene. A helységnek ez a terméketlen volta arra kényszeríti a lakosokat, hogy mivel nem tudnak földműveléssel foglalkozni, vaskövet bányásszanak és szállítsanak abba az olvasztóműhelybe, amely Dernőn van. A falu csíkszentMrályi báró Andrássy Péter örökös birtoka. Egy kis patak folyik rajta keresztül, amelyen a földesurak egy malmot építettek. Ez a patak vize tisztaságának következtében ízletes pisztrángokat nevel. 6. Dernő ugyanannak a völgynek a legrosszabb tájékán települt, s ennek szűk volta miatt a határa kicsiny és terméketlen is. A természet bizony annyira körülsáncolta minden oldalról igen magas és vad hegyekkel ezt a helyet, hogy nagyon nehéz a megközelítése, kilátás pedig nincs innét, csak a völgy lejtőjén át. Úgy tetszett azonban a földesuraknak, hogy szilárd építőanyagból egy kastélyt emeljenek itt. Ez az épület megfelel a hely természetének: azaz nem annyira nagyszerű, de mégis alkalmas arra, hogy földesúri szállás legyen. Mivel a település az Andrássy-féle uradalom központja, ezért gyakran meg szoktak itt fordulni a birtokosok. Ennélfogva felszerelték mindazokkal az alkalmatosságokkal, amelyek nagy kényelmet és sok gyönyörűséget jelentenek. Igen közel a kastélyhoz egy hatalmas kert terül el, amelybe sokféle gyümölcstermő fát ültettek, olyanokat, amelyek elviselik az éghajlatot és a talajt. A kertet erős kerítés veszi körül, hogy egyszersmind vadaskert gyanánt is szolgáljon, s hogy szarvasokat neveljen: ezek itt annyira szelídek, mintha háziállatok lennének, biztonságban legelésznek és szabadon kóborolnak. A kastély környékén egy hegyi forrásokból eredő patak csörgedezik, amely annyira bővizű, hogy elegendő egy gabonaőrlő malom meghajtására. Hátul van egy másik kert is, amely ugyancsak gazdagon be van ültetve különféle fákkal. Ehhez egy halastó csatlakozik, amelyet zárógátakkal osztottak három részre, hogy elválasszák egymástól az egyes halfajtákat. Az elsőben pisztrángok vannak, amelyek részint a patakokból kerültek ide, részint itt jöttek a világra; a másodikban pisztrángok és potykák is, a harmadik-