Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

Valkay Várady Szegő Szentaúklósi Vadas Váró kerepeci Virág Zeber Zsarnya Ezek mellett a nemes férfiak mellett a következők birtokolják még manapság a hatalmat a tornaiaknál: galántai herceg Esterházy, keresztszegi gróf Csáky, marosnémeti Gyulay, buzini Keglevich, valamint az Andrássy bárók és mások. - Amidőn a török háborúk és elsősorban az egri törökök betörései fenyegették a vidéket, a nemes férfiak egész életüket fegyverben élték le, olykor alkalmatos helyeken védekezve a pogányok ellen, hogy el ne pusztítsák a földjeiket, olykor pedig kirohanásokat téve és széltében dúlva az ellenséges területet. Ezért tehát úgy is vélekedtek, hogy azok gondoskodnak helyesen a nemességükről, akik a törökök vérében áztatták a szablyáikat, akik levágott ellenséges fejeket mutattak be, valamint olyan sebeket, amelyeket szemtől-szembe kaptak. Most azonban, miután a pogány az egész vidékről kiűzetett, valamit Szádvár és Torna vára leromboltatott, felhagytak a hadi mesterségekkel és manapság azt tartják a legkiválóbbnak, aki megelégedve a kicsiny ősi birtokokkal, a király iránt hűséget és a haza iránt szeretetet tanúsít, mindenki más iránt pedig jámbor szelídséget. Ennek a kis vármegyének a főispánjait a királyok egykor a Bebekek dicső nemzetségéből választották ki; ezek címei között gyakran felbukkan ugyanis Torna vármegye neve. Miután pedig a Bebekek vagy kihaltak, vagy meglehetős makacssággal Szapolyai párthíveivé szegődtek, I. Ferdinánd és II. Miksa másokat és megint másokat tett a vármegye főispánjaivá - ez biztos: a neveiket azonban és azt, hogy melyik esztendőben kicsoda viselte a hivatalt, eleddig még nem mdtuk kikutatni. Azt egészen biztosan tudjuk, hogy a Mágócsyak közül is voltak valakik, akik viselték ezt a méltóságot. Közöttük legelsősorban Mágócsy Gáspárt kell megemlíteni, ezt a nem kevésbé gazdag, mint amennyire vitéz és okos, s ennélfogva Miksa, Rudolf, sőt Mátyás király számára is kedves férfiút, akit a főispáni méltósággal is felékesítettek, mivel birtokában volt Torna vára. Miután ő meghalt, hogy vajon örökösei - akikről a végrendeletében írt és akiknek a nevét a vár történetében fogjuk közreadni - elnyerték-e ezt a méltóságot, eleddig senki nem bizonyította be nekünk. Később, amikor Keglevich Miklós feleségül véve Mórocz Borbálát, Mágócsy Gáspárnak a nővérétől, Dorottyától született unokahúgát, a vár birtokába jutott, az ehhez a méltósághoz vezető utat is megnyitotta a nemzetsége számára. A fia, IV. Miklós ugyanis miután a várat - amely ekkor még nem volt minden tekintetben mentesítve a kincstár jogai alól - örök birtokul kapta a nagy Lipóttól, egyszersmind a főispáni hivatalt is elnyerte a legkegyelmesebb király jóakaratából. Öt fia, Keglevich Ádám követte, aki után Szirmay Tamás következett; neki pedig - miután elnyerte a sárosi hivatalt - VI. Károly új adományából Keglevich József, Ádámnak a Pethő Anna Máriától született fia lépett az örökébe; most is ő igazgatja dicséretre méltó módon e kicsiny vármegye ügyeit. Áldást reá! VI. §