Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

védelmüket, részint, mert eladják a sertéseket, részint pedig, mert egész éven át tartó felhasználásra otthon levágják azokat. A szalonna itt ugyanis nem csupán ínyencség gyanánt szolgál a lakosoknak, hanem olyan étel gyanánt is, amely nélkül szerencsétlennek és nyomorúságosnak hiszik eljövendő életüket. IX. § Alkalmatos továbbá a vidék a vadállatok táplálására is, mivelhogy erdőkkel benőtt hegyek borítják. Tanyáznak itt őzek, sőt szarvasok is; a rókáknak és a nyulaknak pedig kimagasló a szaporasága. Gyakran hallani éjszaka, hogyan üvöltenek sajátos módjukon a borzok szerte a hegyek alacsonyabban fekvő részein. Medvéket már ritkábban lehet látni, s csakis akkor, ha a szomszédos területekről jönnek le ide. A farkasoknak már nagyobb a száma, jóllehet ezeket a parasztok csapdái folyamatosan pusztítják. - A szárnyasoknak az erdőkben élő fajtáiból aligha lehetne többet kívánni. Mivel ugyanis szabadon költenek a hatalmas hegyekben és a rengeteg erdőkben, ezért könnyen el is szaporodnak. Megtalálhatóak pedig ezek között a császármadarak, a fogolymadarak, valamint a húros madarak különféle fajtái, amelyeket azonban a sasok és a kányák nem csupán módfelett zaklatnak, hanem a számukat is csökkentik. Ez utóbbiak a kőszirtek hozzáférhetetlen hasadékaiban fészkelnek, ahonnét csapatostul repülnek ki a zsákmány megszerzésére, mohón kutatván azt szerte az egész vidéken. - Bárhogyan is legyen a dolog, van, amit a madarászok megfogjanak és amit a vadászok elejtsenek: legfőképpen most, amidőn a vadászat szabadságának a törvények által lett megszigorítása kiválóan hozzájárult a vadállatok számának a növekedéséhez. - A kis folyócskák alkalmat adnak a halászatra. Ezekben rákokat, kövi pontyokat, fenékjáró halakat és pisztrángokat, valamint a Bódvában más fajtájú halakat is szoktak fogni. A halászat módja olyan, hogy teljesen megfelel a folyócskák kicsinységének. Ahol mdniillik kanyargós a patak folyása, ott földből gátat építvén, kétfelé vezetik el a vizet. Ekkor belemennek abba a vízbe, amely a kiürített medrecskében marad, majd miután innét is elfolyt a víz, a kezükkel fogják ki a halakat. Ez a fajta halászás azonban csak a nyári hónapokban és a kisebb patakokban alkalmazható; más esetekben hordókat, botokat és hálókat használnak. X. § A nemesebb fémeknek híjával van ez a vidék: de nem lehet könnyűszerrel eldönteni, hogy vajon a terméketlen volta miatt-e - mivel az egészet sziklás hegyek borítják -, vagy pedig az emberek nemtörődömségének a következtében. Van azonban vas, amely kiváló ugyan, mégis azt látjuk, hogy kis mennyiségben olvasztják és kovácsolják. Voltak itt valaha üveghuták is, amelyekkel mostanra már felhagytak. A növények országából sok olyat találunk a hegyek között, amelyek orvosi anyagként használatosak. Hogy ugyanis a fáknak a Kárpátokban honos fajtáiról (kivéve a vad fenyőt és azt a cédrusféleséget, amelyet Limbaum-nak neveznek) ne is beszéljünk: ami termést, füvet, virágot és gyökeret ott megfigyeltünk, azok bizony itt sem hiányoznának, ha lennének olyan emberek, akik a szívükön viselnék ezek felkutatásának a munkáját Nincs egy szöglet a mi Magyarországunkon, amely ennyire bővelkednék a természet ajándékaiban! Ezekről eddig. 62