Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Természetrajzi fejezet Torna vármegye fekvése, természete és alkalmatosságai Attelantes Torna vármegye neve, határai és kiterjedése I. § A vidék hegyes-völgyes mivolta; a hegyek zordon látványa; közülük némelyek megengedik a művelést; a völgyek a falvak helyei is II. § A tornaiak hegyei a Kárpátok nyúlványai; a szádelÓi barlang; az egykor fallal elzárt völgy; mely korban készült ez? III. § A csodalatos természetű szilicei barlang; nyáron jeget terem; télen meleg és a rovarok menedéke; a barlang fölötti füves hegytető IV. § Az ama barlanggal szomszédos időszaki forrás; a változások ennek felbugyogásában; más gyógyforrások a hidvégardói és a szögligeti; az egész vidék gazdag a forrásokban; ezek között a szádelői és a tornai V. § A kicsiny vármegye patakjai; ezek összefolyása; a Bódva kinézete, egy másik, a szepesi végeken folyó folyócska VI. § A tornaiak levegőjének a természete; a talaj természete; a szőlő számára valamilyen módon barátságos; a gyümölcsöskertek mivolta VU. § A vidék bővelkedik legelőkben; a tornaiak állattenyésztése VIII. § A vadállatok bősége; az erdei madarak; a vadászat és a halászat IX. § A vason kívül a fémeknek híjával van a vidék; az üveghuták; az orvosi anyagok X. § I.§ Torna vármegyét az ugyanilyen nevű vár ajándékozta meg az elnevezésével. Ha Magyarország vármegyéi közül valamelyik, akkor ez a vidék az, amely valóban kicsiny. Amerre a felkelő napot megpillantja, ott Abaúj vármegyével szomszédos, amelynek végeitől mindkét irányba folytatódó határvonal - jobb oldalon észak felé, bal oldalon pedig dél felé - húzódik, s ezek a szabálytalan kört alkotó határok egy, az egymásba folyó hegygerincek és a közéjük ékelődő sok-sok völgy miatt nehezen járható területet zárnak körül. Napnyugat felől ezután Gömör, észak felől Szepes, dél felől Borsod vármegyék területe határolja. A teljes kerülete nem haladja meg a körülbelül tíz mérföldet; hosszabb azonban, mint amilyen széles. ZsarnókŐtől ugyanis Szilice felé, vagyis az abaújvári földtől a gömöriig majdnem négy mérföldre terjed, míg ezzel szemben a borsodi és a szepesi területek között, ahol a legszélesebb, három mérföldnyi kiterjedést foglal magába.