Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye bibliográfiája / Koleszár Krisztián - Laki-Lukács László

Kovács László - Béres Gyula 2000 Hidvégardó plébániatörténete. == Kas István (szerk.): Gyümölcsoltó Boldogasszony templomaink. Budapest, Karolina Egyesület, 6-9. p. Kovács Pál 1968 Nagyasszonyok a reformációért S. Szabó József nyomán. == Reformátusok Lapja, 12. évf. (1968. júl. 21.) 30. sz. 3. p. (Szádvár) 1981 Amit a jósvafő! öreg hársfa mesél. = Reformátusok Lapja, 25. évf. (1981. ápr. 25.) 16. sz. 3. p. Kovács Sándor, V. 1987 Egy epigrammaköltő a Jagelló-korban. Lászai János latin versei. == Kovács Sándor, V. (szerk.): Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Budapest, Magvető, 396-427. p. /Elvek és utak./ (Varbóc Lászipuszta) Körmöczy László 1959 A perkupái gipsz-anmdritbánya és őrlőmű. == Borsodi Szemle, 3. évf. (1959) 3. sz. 14-16. p. Környeyné Gaál Edit 1985 Az első vMgháborv. emlékei a népi kéziratos forrásokban és a szájhagyományban. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, 203 p. /Studia Folkloristica et Ethnographica, 15./ (Tornakápolna) Körtvélyesi Erzsébet 1998 Látnivalók Borsodtól Zemplénig. 3. jav. kiad. Miskolc, Well-Press, 287 p. /Vendégváró/ (Bódvalenke, Bódvaszilas, Égerszög, Hidvégardó, Jósvafó, Perkupa, Szögliget, Szőlősardó, Teresztenye, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab) Köteles László 1999 (összeáll.): Torna megye a szabadságharcban. == A Borsodi Tájház Közleményei, 5. sz. (1999) 12-14. p. Krasinska, Ewa - Kantor, Ryszard 1979 Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falu néprajzi kutatása. == A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 17-18. sz. (1979) 341-358. p. 1988 Derenk és Istoánmajor. A lengyel telepesek utódainak története és kultúrája. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 151 p. /Borsodi kismonográfiák, 31./ Kubinyi András 1999 Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyékben. == A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 37. sz. (1999) 499-518. p. (Szögliget, Torna) Kunt Ernő 1975a Kísérlet sírjelek népművészeti elemzésére. == A miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei, 14. sz. (1975) 104-112. p. (Szin, Szinpetri, Szőlősardó, Teresztenye, Tornanádaska, Varbóc) 1975b A magyar népi temetők szemiotikai elemzése. == A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 13-14. sz. (1975)475-508. p. 1978 Temetők az Aggteleki-karszt falvaiban. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, 152 p. /Studia Folkloristica et Ethnographica, 3./ (Égerszög, Jósvafő, Perkupa, Szín, Szőlősardó, Teresztenye, Varbóc) 1979 Az Aggteleki-karsztvidék és népe. == Néprajzi tájkonferenciák. Miskolc, Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, 8-19. p. 1983 Temetők népművészete. Budapest, Corvina Kiadó, 64 p. /Magyar Népművészet/ (Égerszög, Jósvafő, Szőlősardó, Teresztenye) 1987 Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Budapest, Gondolat, 300 p. Kunt Ernő - Viga Gyula 1978 Kecsketartás Teresztenyén. — EthnograpMa, 89. évf. (1978) 4. sz. 578-585. p. (Égerszög, Tornakápolna, Szőlősardó, Perkupa, Bódvaszilas) Kútvölgyi Mihály - Nagy András 1982 Magos a rutája. Budapest, Helikon Kiadó, 142 p. (Áj, Kovácsvágása, Lucska, Tornaújfalu) Lagzi István 1977 Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak-Magyarországon. == A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 16. sz. (1977) 151-190. p. (Tornanádaska) Lajos Árpád 1940 A magyar nép játékai. Budapest, Franldin-társulat, (hasonmás: Miskolc, [1997], Herman Ottó Múzeum) 136 p. /Magyarságismeret, 2./ (Hárskút)