Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye bibliográfiája / Koleszár Krisztián - Laki-Lukács László

1910b A Torna-vármegyében kihirdetett czrrneres nemeslevelek. == Történeti Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1. évf. (1910. márt) 1. sz. 64-70. p.; 1. évf. (1910. jún) 2 sz. 141-147. p.; 1. évf. (1910. okt) 3. sz. 215-224. p.; 1. évf. (1910. dec) 4. sz. 283-288. p. 1910c Viharos közgyűlések Torna-vármegyében 1669-ben. = Történeti Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1. évf. (1910. dec.) 4. sz. 293-294. p. (Szádelő, Torna) 1911a Abauj- és Tornavármegye az utolsó nemesi fölkelésben (1809). == Történeti Közlemények AbaujTorna vármegye és Kassa múltjából, 2 évf. (1911. okt) 2 sz. p. 65-78.; 2 évf. (1911. okt) 3. sz. 129133. p. (Bódvalenke, Hidvégardó, Jósvafő, Komjáti, Perkupa, Szádalmás, Szilice, Szin, Torna, Tomagörgő, Zsarnó) 1911b Barakonyi Ferencz. == Történeti Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 2 évf. (1911. máj.) 1. sz. 1-8. p^ (Becskeháza, Flidvégardó, Jósvafő, Torna, Tornabarakony, Tornanádaska) 1912 Abauj- és Tornavármegye nemeseinek összeírásai. == Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 3. évf. (1912 máj.) 1. sz. 33-37. p.; 3. évf. (1912 szept) 2 sz. 97-99. p.; 3. évf. (1912 nov.) 3. sz. 160-163. p. Csánki Dezső 1890 Magyarország történelmi pldrajza a Hunyadiak korában. 1. köt Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, (hasonmás: Budapest, 1985, Állami Könyvterjesztő Vállalat) 383 p. (Torna megye) Cseh István 1968 Népi műemlékek védelme 1967-68-ban. == Műemlékvédelem 1967-68. Budapest, Akadémiai Kiadó, 361-368. p. (Perkupa) Cseke László 1978 Észak-Magyarország. Budapest, Panoráma, 172 p. /Panoráma mini útikönyvek./ 1983 Észak-Magyarország. 2 jav. és bőv. kiadás. Budapest, Panoráma, 227 p. /Panoráma mini útikönyvek/ Cseri Miklós 1986 Az építőanyag, mint az árucsere tárgya. == Árucsere és migráció. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 205-231. p. /A miskolci Herman Ottó Múzeumi néprajzi kiadványai, 18./ (Égerszög, Hidvégardó, Szin) 1988 Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában. == A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 25-26. sz. (1986-87) 515-536. p. (jósvafő, Szőlősardó) Csíki Tamás 1999a A bódva-völgyi települések mezőgazdasági termelésének néhány vonása a kapitalizmus korában (1867-1944). == Bodnár Mónika - Rémiás Tibor (szerk): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. Putnok, Gömöri Múzeum és Baráti Köre, 191-234. p. /Múzeumi Könyvtár, 5./ 1999b A Bódva-völgy település- és infrastrukturális szerkezetének alakulása a kapitalizmus korában (1867-1944). == Bodnár Mónika - Rémiás Tibor (szerk): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. Putnok, Gömöri Múzeum és Baráti Köre, 167-189. p. /Múzeumi Könyvtár, 5./ 1999c Egy bódva-völgyi parasztgazdaság termelésének néhány jellemzője a 19. század végén (Kertész István naplója alapján). = Bodnár Mónika - Rémiás Tibor (szerk): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. Putnok, Gömöri Múzeum és Baráti Köre, 377-391. p. /Múzeumi Könyvtár, 5./ (Bódvarákó, Jósvafő, Szin, Szinpetri, Torna, Tornaszentandrás) Csíkvári Antal 1939 (szerk): Abauj-Torna vármegye. Budapest, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, 218 p., 300 hasáb. /Vármegyei Szociográfiák, 7./ Csorna József 1887 Tornay János sírköve. = Turul, 5. évf. (1887) 181-183. p. (Torna) 1888 Bebek György sírköve (1371). == Turul, 6. évf. (1888) 159-164. p. (Tornagörgő) 1892 Kőszegi László címerlevele. == Turul, 10. évf. (1892) 2 sz. 72-75. p. (Torna) 1896 Abaúj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, Abaúj-Torna Vármegye Közönsége (hasonmás: Miskolc, 1992, Abaúji Szövetség) 672 p. / Abaúj-Torna egyesült Vármegyék Monographiája, 1./ 1910a Abauj- és Tornavármegye a honfoglalás előtt == Történeti Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1. évf. (1910. marc.) 1. sz. 33-48. p. (Kovácsvágása, Szádelő, Tornaújfalu) 1910b Abauj- és Tornavármegye a honfoglalás előtt = Történeti Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1. évf. (1910. okt) 3. sz. 185-200. p. (Komjáti)