Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye 18. századi társadalma / Rémiás Tibor

1729 1741 1751 1765 1792 1830-1832 1847-1848 Csörgő Mihály Horváth András és Fekete István Sedlmajer Sebestyén és Fekete István Sedlmajer Sebestyén és Ragályi József ? és Petrych Imre gr. Andrássy György gr. Andrássy Manó Gedeon III. János és Soltész János Gedeon Lajos Visszatériink megyei krónikásunk kronológiai rendjéhez. 1753-ban Torna mezővárosában már postahivatal állt fenn. II. József idejében a magyar helytartótanácsot 8 postaigazgatási kerületre osztották. Köztük volt Torna vármegye is a maga 206 km-es postaútjával, amelynek 17 postaállomása volt. Ebben az időben a posta kezelése is a gr. Keglevich család kezében volt. Mária Terézia uralkodásának legnagyobb vívmánya mégis az általa rendeletben kiadott és megkövetelt úrbérrendezés volt. Az urbáriumok megyei tárgyalásánál és végrehajtásánál általános viták, protestálások, tiltakozások történtek. A tornaiak arra hivatkoztak, hogy királyi adománylevél alapján szabadságot nyertek és élveznek, soha jobbágyi szolgálatot nem tettek, javaikat minden arenda nélkül szabadon használhatják. A közel 80 éves huzavona azzal ért véget, hogy a jobbágyságot az 1848. évi IX. tc. végleg megszüntette. Az úrbéri munka akkoriban az alábbiak szerint alakult Torna vármegye falvaiban is: egy telek után évenként 52 igás vagy 104 gyalog nap, házas zsellérnél 18, hazátlannál 12 gyalog napi munka volt. Az úrbéresekkel a vármegyei törvényhozás tovább is kénytelen volt foglalkozni a diétán elfogadott 1791. évi XXXV. tc, az 1836. évi V-X. tc. és az 1840. évi VII. tc. alapján. Torna vármegye telkes jobbágysága és zsellérsége Az alábbiakban Torna vármegye településenkénti jobbágyi társadalmának differenciálódását igyekszünk bemutatni az úrbérrendezés alatt készült conscriptiók felhasználásával. Azt a módszert választottuk, hogy a jelen kötetbe bekerült úrbéri tabellák és a 9 kérdőpontra adott válaszok adatsorainak felhasználásával áttekintő táblázatokban törekszünk szemléletessé tenni a megye jobbágyi társadalmának vagyoni helyzetét és társadalmi rétegződését. Mindezeken túl olyan, jelen kötetünkbe be nem került forrásokat is femasználtunk, pl. Irtásföldek és szőlőbirtokok összeírását, amelyek még közelebb hoznak bennünket ezen nagyszámú és közel sem egységes társadalmi réteg minél teljesebb megismeréséhez. A táblázatok konkrét adatainak tanulmányozása előtt általánosságban mindenképpen tudnunk kell az alábbiakat. Torna vármegye telkes jobbágyságának szántóterülete többségében 20-30 P. M. közötti kiterjedésű volt. A jobbágyi megélhetéshez kemény munkával ezen a területegységen belül kellett magát és családját, valamint jószágait élelemmel ellátnia. A 18. század közepétől Torna vármegyében is a telkes jobbágyság telekaprózódásának eredményeire lehetünk figyelmesek. Legtöbb az 1/2 telket használó jobbágy. A 18. század utolsó harmadában megnövekszik az 1/16, az 1/8 és az 1/4 telkes jobbágyok száma.