Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

4. A község legkorábban errüítetik 1428* évben, melyben a' rkath. templom B. Szűz Mária tiszteletére góthok által Zsigmond király alatt építetett, mivel pedig ezen templom az időnek viszontagságai által megrongáltatott légyen, ő excellentiája gróf Keglevich Károly, mint földesúr 1803* évben azt széjjel hányatta és az új templom építését elrendelte, de közbejött halála miatt neje, Zichy Katalin grófnő ő excell. 1806* évben ezen új Templomot felépítette és jelenlegi alakjába helyheztette. A rkath. anyakönyv szerint 1748* évben említetik, melyben az kezdetét vette. A református templom és paplak építése szerint 1787* évben, melyben az említett egyház anyakönyve is kezdetét vette. 5. Honnan népesítetett, ezen korbeli emberek tudomására nintsen. 6. A község neve eredetéről minthogy semmi okirat, sem hagyomány nem létezik, mitsem tudhatni, csupán egy községi pecsét létezik, mely 1733 évben vésetett. 7. A nevezett község határában előforduló többi topographiai nevek következők: 1. Malom hegy szántóföld, legelő és erdőt foglal magában, ez egy magas hegycsúcs, mivel malom áll alatta, Malom hegynek neveztetett. 2. Fejér Víz szántóföldeket foglal magában, elnevezését az ottan található bő forrástól, mely darázsköveken jön ki, 's ez rendesen fejér szokott vette. 3. Longa szántóföldeket, egyszer kaszálóréteket, legelőt s erdőt foglal magában, elnevezéséről a község tudomással nem bír. 4. Hóhegy egyszer kaszáló rétet, legelőt és erdőt foglal magában, neve eredete nem tudatik. 5. Boronyiczás kút erdőt, legelőt foglal magában, elnevezése az ott lévő kútról, mely körül sok boronyicza (:áfonya:) szokott teremni, fája mintegy suhnyira nőtt, gyümöltse fekete, gömbölyű édeses. 6. Csükerész erdőt és legelőt foglal magában, elnevezéséről mit sem tudhatni. 7. Hajdú oldal erdőrész, elnevezéséről mit sem tudni. 8. Seprő ág egyszer kaszáló rétet foglal magában és nyírjes erdőt, seprőkötésről veszi nevezetét. 9^ Mészvölgy szántóföldet, legelőt és erdőt foglal magában, neve az ottani mészégetéstől keletkezett. 10. Felső selyhecske szántóföldeket, legelőt és erdőt foglal magában, elnevezéséről mit sem tudni. 11. Hármaskút szántóföld, rét, legelő, erdőbül áll, a benne lévő hármas forrástúl vette nevezetét. 12. Nyárjus féle fold rétből áll. 13. Hosszú kŐ állja szántóföld, egyszer kaszálható rét és legelő, nevezetét egy hosszan elterjedett koszaitól veszi. 14. Bagoly kő állja szántóföldek, egyszer kaszálható réteket és legelőt foglal magában, elnevezését vette egy kőcsúcsról, melyről gyakran baglyok huhogása hallattzik. 15. Patakcsa szántóföldeket és kétszer kaszálható réteket foglal magában, elnevezése a' benne csörgedező forrásról. 16. Máltető erdő, legelő, elnevezése nem tudatik. 17. Agárhát szántóföld és elhagyott kerteket foglal magában. 18. Szemertzés allya szántóföld és kaszáló, nevét a felette lévő szemerczés erdőtűi vette. 19. Szemerczés egyszer kaszálható rét és erdő és legelő. 20. Kisnyírjes szántóföldeket és réteket foglal magában, elnevezése a benne termő nyírgazoktól származik. 21. Nagy Nyírjes szántóföld és legelő.