Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

Jablonca (Süická Jablonica) Helynevek Jabloncza község, Torna megyéből 1. Jabloncza község Torna megye felső járásához tartozik, székhelye Torna várossá, ezen község Torna megyének nyugati részén fekszik, a Tornátúl nyugott fele nyúló völgy végében, mely községet keletről Körtvélyes, Almás 's Torna felé nyúló völgy, délről a' tornai határ nyugoti részén kezdődő hegyláncz, mellyen Derenk község fekszik, nyugotról a' Siliczei hegy erdő sorok, éjszakról Gömör megye Hosszúrét és Torna megye erdős hegyei, melly hegy keletről nyugottnak terül, övedzik körűi. 2. A községnek hajdan tót ajkú lakossai lévén a határokban termett sok almáról Jablonnak nevezték, később megmagyarosodván, a falu nevét Jablonczára változtatták, mely jelenleg is Jabloncza néven ösmeretes. 3. E községnek más elnevezése nem volt, jelenleg sintsen. 4. Jabloncza község 1200* év körül vehette kezdetét, annyival inkább mivel 1397* évben már rkath. parochia volt, de a reformatio bejövetele alkalmával megszűnt lenni 's csak 1789^ kezdődött új parochia, a régi rkath. templom 1500^ építetett 's tágítatott, 1691 egy harang öntetett. 5. Honnan népesítetett arról tudomása ezen korbeli emberek nintsen. 6. Jabloncza község elnevezése a régi tót lakosoktól Jablonkának, jelenleg pedig Jablonczának neveztetik. 7. A határ keleti részén terül a' Kelemen völgye hason nevű bírta valaha, 's keresztül hasítja a Sólyomkő alól jövő nagy forrás patakja, Lakorma hajdán szántóföld, jelenleg erdő, Csupán állja szántóföld, Kis völgy kaszáló hason név alatt, Lukáts orma erdő a' tetőn, az alján szántóföld s rét, Hidfeli kevés kaszáló szántóföldel, teteje erdőbül áll, Uszkurusz tető erdő kevés tisztásával, nevét vette a' tetőn volt uszkurusz fától, Vidás láza erdő s' egy tisztás völgy, hol egy hason nevű forrás van, melly nem szokott kiszáradni, Kis Vidás láza, Derenki part, Derenki part állja legelő, Petes kert lápa, Bikkes tető erdő csúcs, Három töbör hol három töbör lettezik, Savós töbör mely fehéres vizéről vette nevezetét, éjszaki része erdő, déli része szöllő gyümöltsös kert, Nyerges hajdan szántó főid, most parlag, Szörnyű kút soha ki nem száradó forrás, télen meleg, nyárba hideg, mellette egy kis forrásvíz, melly a' köszvényes nyavalyák ellen használható, Szörnyű kút és Sziget káposzta és kender főid, Magos szaru, Róka lyuk, erdő, ennek tetejébe van Ilonka nevezetű tisztás, ennek közelébe van Cseh töbre, parlag, hajdan hason nevezetű bírta, Mátyus töbör erdő közt a tetőn, egy szekér út, mely a jablonczai határt a Derenk községétől elválasztja, Malom feli domb, forrással, Bodos alja, Bodos lápa, Farkas verem erdő a' hegytetőn, Sárog kert hason nevű bírta, Bánya oldal erdő, hol régenten a gipszbánya volt, Málnás tető hegy, erdő, tetején számos töbrök vannak, Sólyom kő hegy és erdő, hajdán a' hegy csúcsán létező kőszirten szerzetesek kolostora volt, melynek romjai mai napig is láthatók, azon kőszirtbe egy tágas üreg létezik, tiszta köbül környezett bolthajtással az épület 1500 körül szétromboltatott, ezen kőszirt tövében fakadt egy nagy forrás Sólyom forrás név alatt, mely a' Torna felé vezető völgyet végig fólja azután a Bódva vizébe beomlik, Nagy mély láb erdő, Kapus rét legelő, Kohán kút forrás, nevét vette egy rablórúl ki hajdan ottan megölte, kinek neve Kohán volt, Gergely völgye, Butyomála orma, Monos völgy lapája, Bodos alja szántóföld s rétek. Közbércz völgye erdő, kaszáló, egy úttal Bécsi út nevezet alatt, Közbércz orma erdő, Somos alja rét, Gees gyakra völgye rét, föld, Mikó láza hegyes és völgyes erdő, Mikó láza orma erdő, Kis dolog erdő, kis tisztással, Kerek szőlő erdő, legelő, Tilalmas tető erdő és tisztások, Somos oldal parlag, Fennjáró földek, Lyány