Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

nek helye nem lehetne, ott a helynévhez legalább ily, a természeti tulajdonságot illető jegyzéseket mindig csatolhatni. Végre a 7-ik pont alatti helynevek érdekében van, hogy az illető megnevezett tárgynak fekvése is emlegettessék, t. i. neveztessenek a határos, szomszéd területek. Utasitás a haza helyneveinek gyűjtésére és összeírására. Acél hazánk összes helyneveinek magyarázása, értelmének kinyomozása. Azon élvezeten kivül, hogy lakóhelyünkön annyiszor hallott, magán és polgári életünkkel öszszeszőtt helyneveink értelmét fölfoghatjuk, igen nagy nyereménynyel kinálkozik a nevekben fekvő rejtély megnyitása történeti és nyelvészeti tekintetben, és e szerint főfontosságu tudományos érdekek előmozdithatók ez uton. Hogy ezen cél elérethessék, szükséges rnindenek előtt, hogy mindazon tárgy, amelynek topographiai neve van figyelembe vétetvén, az egész névkincs összeirassék. E szerint fákon és épületeken kivül majdnem minden ingatlan tárgy tartoznék ide, meri minden talpalatnyi földnek, hegynek völgynek külön, sokszor többféle neve van. A névgyüjtemény teljessége egyik főfontosságu érdek a tervezett munkánál. A teljesség elérése érdekében tehát nem elég a község nevét följegyezni, hanem a község határában minden topographiai nevet, melynek száma csak egy községben sokszor igen nagy lehet. Nem is kell a felvételnél valami nevet kicsinyelni, azon véleményben, hogy hasznát nem lehet venni, sőt ellenben a följegyzést addig folytatni, mig az utolsó név nincs kimerítve. Minthogy minden községben van egykét ember, sőt vannak többen is, kik lakóföldjüket leg nagyobb részletekig ismerik, igen sok függ azon egyének helyes megválasztásától, kik a helynevek gyűjtésével megbizandók. Kikérdezendők volnának a falu vénei, jegyzői, papjai, erdőszei, vadászai, bányászai stb. - egyik a másiknak adatjait fogná kiegészíteni. A hol a szóbeli adatok kifogynának, ott a hivatalos és hiteles irományok is még bő forrásul szolgálnának, úgymint a földbirtok tulajdonát kimutató, és adósorozó könyvek, (mire nézve a telekkönyvi és catastralis hivatalok segédkézzel járulnának, kiknél nagy pontossággal fel vannak jegyezve - ha nem is kimeritőleg tán - a birtokra vonatkozó elnevezések), az egyházi matrikulák, jegyzőkönyvek, monographiák stb. - Ezen források szorgalmas átkutatása tehát különösen ajánltatik. A nyerendő adatok, kivált ha eltérők, egymás iránti hitelességének megbirálhatása érdekében, óhajtandó azon forrás megnevezése, a honnan az adatok származnak. A mi a gyűjtés sikeres eszközlésére még tudni szükséges, kivehető ez utasításhoz kapcsolt schemából, mely szerint a kitöltés foganatosítandó. A feleletek azon sorban iratnak folyó szöveggel, nem rovatozott kimutatás alakjában, az ivek többi lapjaira, miként a kérdő pontozatok a schemában következnek, megtoldván azt annyi iwel, a mennyit a tárgy bősége szükségessé teend. Ha a község ezen útmutatás fonalán minden kérdésre a lehető legtökéletesebb válaszokkal elkészült, és még a legutolsó talpalat földnek stb., is mely saját elnevezéssel bir, névjegyzékét összeírta, az illető feljegyzések mint külön füzet küldessenek be a község által Temesvár szab. kir. város hatósága utján Pesty Frigyes magyar akadémiai tagnak további használatra és feldolgozásra.