Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

KISEBB VÁRMEGYE-ISMERTETÉSEK - RUEHIETL MIKLÓS: Egykét észrevétel Édes Jánosnak „Utazás a' magyarhon' szebb vidékein" czimü czikkelyére (1839)

oltani! - Gyakran a' kondás, és ökrész fütyörészve tereli oda a' napnak heve elől marháját, hol egykor a' szétvert magyarnak keserű könnyei hulltak! - A' soha be nem hegedhető kutforrás - néha-néha, hó- és záporpatakkal vegyülve, csupán egy rozzant malmot birt e'korig bús kotyogásra indítani!! - - Végre a' tornai halastó' gyönyörűségét elhallgatva, kénytelen vagyok a' melegfürdőre térni, nehogy a' nyájas olvasó, buzgó hiedelmétől izgatva, valamikor sorvasztó betegségében még a' tornai fürdőshez folyamodjék; mert a' tornai fürdővíz nem természeti meleg ám, mint a' budai, vagy Mehádiában a' herkuleszi 's a t., hanem a' fürdésre szánt halastó-vizet 2-3 akós üstben, szabad ég alatt fölmelegítve, egy facsatornán bocsátja az ügyetlen fürdős annak idejében az igen gyéren látogatott fürdő-kádakba, mellyeket deszkaház rejt. - Valóban azt kell hinnünk, hogy É. életében kevés halastavat 's fürdőt látott, mit róla teljességgel fel nem tehetünk! Suum cuique. Ennyivel kívántam É. úr' szivreható panaszát enyhíteni; adja isten, hogy mások, kiket a' dolog szinte illet, többel is enyhítsék.