Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

KISEBB VÁRMEGYE-ISMERTETÉSEK - ÉDES JÁNOS: Utazás a' Magyarhon' szebb vidékein (1839)

alföldön, még is mindenütt jó töltések vannak, néhol még az országúttól félreeső egyes falukhoz is, mi pedig még különösb, mind a' mellett sehol az egész megyében vámot nem szednek. Nagy hátramaradást okoz azonban Tornának, hogy benne sehol posta és piacz nincs; rnind kettőnek hiányát Gömörben Rosnyó, Abaujban Alsó-Metzenzéf pótolja. Van a' megyében több helyen vas- és kőbánya; de legjelesb 's nagyobb bőségü anyaggal Esztromos (mons extremus) hegy' oldalában, - és több vashámor, mint Kovácsiban, de leginkább Dernőn mlgos Andrássy gróf birtokában, hol a' legszebb öntöttvas-kályhák, virágtartók, feszületek, emberalakok csuda müvészséggel készíttetnek. Áldás az ipart olly nemesen előmozdító Grófra, ki csakhamar saját jobbágyit a' vasnak minden mukája körüli ügyességre szoktatta, 's azoknak ez által is kenyérkeresetre utat nyitván, a' mesterséghez még nem igen szokott magyarok között a' vassalbánást hazai foglalatossággá tette. Méltó 's eléggé meg nem hálálható cselekvése a' Grófnak az is, hogy a' czélszerü nevelésre, gyönyörű 's mindenütt köbül készült 's cseréppel fedett iskolaházakat építtetvén, legnagyobb csinossággal 's kényelemmel a' maga birtokiban, a' tanítókat tisztességes életsorssal kegyesen ellátván, az iskolákban földabroszokat 's olvasás végett újságokat 's hírlapokat tartván, 's a' jobb tanulóknak jutalmakat osztogatván, a' pórnépet régi müveletlensége' mocskaiból kiemeli. (Egyetlen ut a' nevelésjavitásra a' magányos birtokosak' illyféle áldozatai). Vajha többen követnék példáját. Meg nem állhatom, hogy én, kinek egyházi tekintetben ugyan szinte elég nagy, de politikai körben ugy szólván semmi befolyásom nincs a' közjó-munkálásra, a' nemzeti jólét iránt melegen érző keblemnek hálás köszönetét fizetni a' nemeslelkűnek, kedves kötelességemül ne tartsam. - Vallásukra nézve a' Torna-megyei lakosok' fele helvétziai, másik felének 2/3 része római, 1/3 része ó-hitü keresztyén; kevés zsidóság, 's néhány ágost. keresztyén; amazoknak zsinagógájuk, ezeknek egyházuk nincs. - Az egészben négy nagyobb uradalom van, u.m. a' szádvári Eszterházy Pál hgé; a' tornai Keglevich, a' nádaskai Gyulay, 's a' dernői Andrássy grófi családoké; - bírnak még ezeken kívül benne a' magnási rendbül mtgos Csáky és Vay grófok is. Van benne néhány közbirtokosság. A' megye' széke Tornán egy, részint köves dombon részint szép lapályon fekvő, városkában van. Díszesítik e' kis mezővárost szép fekvése, - a' grófi-kertben levő gyönyörű halastó, meleg fürdővel, - az urodalmi kastély, egy igen régi épület, mint hajdankor' müve; - az egyház, 's a' megye' háza, melly nem nagy ugyan, de aránylag elég tágas, kényelmes és jó ízléssel készült egy-emeletre; homlokzatán e' chronosticon olvasható: strVXIt tornensis CoMItatVs IVrlbVs aras Vt Venlat IVstls hlnC DIVtVrna saLVs. A' nagy gyülésterem most uralkodó Vdik Ferdinand királyunk' 's lső Ferencz király', József föns. nádorunk', Reviczky gróf 's Szilassy József nagy mellkepeíkkel ékeskedik. E' megye' régiségei közé tartoznak a' tornai vár és Szádvára; az első kerekhegyrül igen gyönyörű kilátást ad az alatta kezdődő 's kelet felé messzenyuló kies térföldnek; a' belőle körültekintő szem beláthatja a' hozzá öt 's négy mérföldre fekvő regéczi és szalánczi várromokat; az utóbbi nagy hegyek közé van elrejtve. Kár, hogy több időviszontagság miatt részint elsikkadt, részint hiányos uradalmi levéltárakbul e' két régi vár' történeteirül keveset mdhatunk! van ugyan történeti adat arról, hogy Kún vagy 4dik László itt a' tornai várban tartózkodott, 's innen adott az akkori tornai plébánosnak jószágot; valamint arról is, hogy később Mágócsyak, Bebekek, majd azután