Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK

Jaj, de sokat jöttem, mentem, fáradtam Jaj, de sokat jöttem, mentem, fáradtam, Amikor én házasodni akartam. Tizenkét leánya volt egy asszonynak, Megkérettem mindegyiket magamnak. Az elsőnek kicsi voltam, az volt baj, Másodiknak szőke voltam, az volt baj, Harmadiknak, hogy a szemem kékellett, Negyediknek kacsintásom nem tetszett. Ötödik a szivarfüstöt nem állja, Hatodik, hogy miért nincs édesapám, Hetediknek, mér nem jöttem hamarább, Nyolcadiknak, mért nem jöttem paripán. Kilencedik gazdagabb legényt szeret, Tizediknek nagy bajuszú legény kell, Tizenegyediket anyja nem adja, Tizenkettedik nem megy férjhez soha. így hát nekem nem szabad megnősülni, Gyalázattal kell a világom élni. Gyalázattal élem én világomat, Katonának beíratom magamat. Katona se lettem volna, de soha, Ha az anyám be nem íratott volna. De az anyám még akkor beíratott, Mikor a bölcsőbe ringatott. Gesztete-Mezölapos, Rima melléke Motyovszky Józsefne Kovács Teréz (52) 1975 Kedves kisangyalom, mikor hozzád jártam Kedves kisangyalom, mikor hozzád jártain, Ablakid alatt de sokat megálltam! De én eztet nem vetem szemedre, Él még a jó anyád juttassa eszedbe! Szépen úszik a vadkacsa a vízen, Szépen legel a csikó a réten, Szépen szól a csengő a nyakába, Tied leszek én, babám, nemsokára. Hét, Sajó-völgy Veres Józsefne Kocsis Julianna (48), 1973 Kék ibolya búra hajtja a fejét J - cca 73 Kék ibolya búra hajtja a fejét, Mert az égből nem öntözik a tövét. Szállj le harmat a kék ibolya száraz tövére, Most találtam egy igaz szeretőre! Két szivárvány koszorúzza az eget, Az én rózsám elválással fenyeget. Válj el tőlem, én kedvesem, már én nem bánom, Hogy eddig is szerettelek, sajnálom! Lé várt, Turóc-völgy Horváth Lajosné Hindulák Julianna (62), 1973