Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

Iákból fakad, amelyek körbeveszik ezt a vidéket. Akik a fürdőket eddig használták, azoknak az ég alatt kellett maradni. Most, amikor ezeket leírtam, tudtam meg, hogy használóik számára házat építenek."

17 A fazekasságra vonatkozóan Fényes Elek is említi 1837-ben, hogy - éppen úgy, mint Deresken Lévárton is csaknem mind fazekasok laknak. Fürdőjére úgyszintén tesz utalást. A forrás „köszvényben, sebekben foganatosnak tapasztaltatik".

18 A fürdő a 19. században és a 20. század elején olyan jelentős volt, hogy Lévárttal kapcsolatban a legtöbb közlemény csak azt emeli ki. A Pesty-féle kérdőívre küldött válasz egyharmadát is a fürdőre vonatkozó leírás adja. A kéziratban levő anyagot fontos adatai miatt közöljük: „Lévárt község, ugyanazon Vármegyében és járásban a mi Deresk, Deresk községtől ¥i órányi távolságra, délkeleti irányban Turóc patak partján fekszik, földje Dereskivel egy természetű, de kedvező fekvésénél is jobb minőségű, noha mészköves sziklás hegyek ott sem hiányoznak. Lakosságának a száma 380 lélek, vallása tisztán róm. kat. és Dereskhez mint fiók egyház van csatolva. Nyelve tisztán magyar palócz kiejtéssel. Eredete mind dereski magyar és cseh, mutatják azt családok vezetéknevei: Lökös, Bodnár, Pap, Szobonya, Czibulya, dűlőnevei: Nagyparlag, Ereszvény, Kavacsos, sok kavacstól neveztetik, Lapos, Simoné, Földbércz, Mester völgy, Ortványtető, Szöllősmál, Kerülő völgy, Szakasztó, Hosszúföld, Nyírjes, hajdan nyírfa termő volt, Almás-patak, Pokolkútoldal, Gulyahálás, Mocsár, Csornok, Zagerdő, Nagyrét, Dreno völgye, Székelkút, Torét, Kígyóskert, Farkaskút, Úrföldje, Kövespallag, Felsőtilalmas, Alsótilalmas, Lőrincz ortása, Büdöskút oldal, Dugós Ortvány, Veres Ortvány, Benke völgy, Ágas tanyája, Szállás, Mocsár, Nádasrét, sok rák tenyészett azelőtt. Foglalkozása fazekas és földművelő. Deresk község népénél annyival hanyagabb, hogy minden két hétben Borsod és Heves megyék hegyes vidékeit befutja." A történeti példák áttekintéséből kitűnik, hogy Lévártról lényegesen kevesebb az írásos feljegyzés, mint Dereskről. Ez nyilvánvalóan annak is tulajdonítható, hogy a falut rendszerint Dereskkel kapcsolatban említik, illetőleg a dereski adatok Lévártra is vonatkoznak. A szűkszavúbb példák alapján is azonban a fazekasság nagy múltja teljesen egyértelműen igazolható. Nem kétséges, hogy a 18. században már igen jelentős volt a fazekasság, ami a lakosság fontos megélhetési forrását jelentette. Az élelmes lakosság mész és faszén eladásával is igyekezett némi keresethez jutni, s az elmarasztaló vélemény ellenére sem hanyagolta el a földművelést. Egyéb más munkákkal is a megélhetés biztosítására törekedett. Tekintsük át a mezőgazdaságra és állattenyésztésre vonatkozó statisztikai adatokat.

19 Földterület művelési ágak szerint kataszteri holdban 1 Szántó Kert Rét Legelő Erdő 1865* 1026 — 321 37 2776 1895 414 13 73 30 723 * Az 1865-ös kimutatásban Lévárt és Lice együtt szerepel. Gyümölcsfák száma Alma Körte Cseresznye Szilva Dió Eper 1 895 8 7 3 123 7 Állatállomány Bika Tehén Ökör Kanca Hereit Sertés Juh Baromfi Méhcsalád 1895 1 69 68 138 17 138 365 216 29 1911 1 58 45 104 8 255 529 kimutatás nincs Mivel a földterületre vonatkozó adatok 1865-ben Licére is vonatkoznak, a valós helyzetet az 1895-ös illetőleg az 191 l-es kimutatásból láthatjuk pontosabban. A szántó 33 tulajdonos között oszlik meg, s ez 17 Bartholomaeides i. m. 614. 18 Fényesl m. 1837. 136., 159. 19 A forrásokat 1. a 15. jegyzetnél