Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
INTERETNIKUS ÉS REGIONÁLIS KAPCSOLATOK GÖMÖR NÉPI KULTÚRÁJÁBAN
idejükben olcsó könyveket olvastak, főleg betyárokról, rablókról, Rinaldó Riniről, Bogár Imréről, Sobri Jóskáról szóló ponyvafüzeteket. A komolyabb irodalmat Jókai könyvei képviselték. A hazahozott könyvek kézről kézre jártak a faluban, s így az olvasmányok iránt az érdeklődés fokozatosan megnyilvánult. Ez is jelentős „amerikás" változásnak tekinthető. Több mint egy évszázaddal ezelőtt az Észak-Amerikába való kivándorlással jelentős társadalmi, gazdasági átalakulás folyamata indult meg azokban a falvakban, amelyekben majdcsaknem minden családból volt kivándorló. Lévárton és Deresken a rokonság révén lényegében az egész falu „amerikásnak" tekinthető. Az „amerikások" olyan változásokat indítottak meg, amelyek a korábbi hagyományos, csaknem statikus szerkezetet szinte robbanásszerűen felbomlasztották és átalakították. Mindazok, amik két évtized alatt a gazdasági és társadalmi körülményekben történtek, máig ható hatásként érződnek. A néphagyomány vizsgálata során az amerikások által elindított változások a népi kultúra majdnem minden ágában megfigyelhetők. Nem kétséges, hogy a népi kultúra változása nem azonos módon történt az „amerikás" falvakban, mint ott, ahonnan csak néhányan vándoroltak ki. Ezt mutatják példáink is. * A fenti - szájhagyományból, megfigyelésből származó - adatok hátteréül két dokumentumot közlök. Az első Tisza István bizalmas leirata és az arra küldött jelentés, amelyben Gömör-Kishont vármegye főispánja az amerikai kivándorlással kapcsolatos kérdésekre nyújt választ. Az 1900-as évek elején Magyarország néhány megyéjében - Abaúj-Torna, Zemplén, Borsod, Gömör, Ung, Bereg, Szatmár, Veszprém - a kivándorlás tömegessé vált. Ez a kormányzat figyelmét felkeltette és nagymértékben aggasztotta. Ezért szükségét látta, hogy a kivándorlás okairól tájékozódjon. Idevonatkozóan a leiratban általános tájékoztatásként a magyar ajkú kivándorlók néhány évre vonatkozó országos százalékos arányát ismerteti. A levél vonatkozó részeit és a kért válasz szempontjait közöljük. 442. M. E. I. Igen bizalmas. MÉLTÓSÁGOS FŐISPÁN ÚR! Közismeretű tény, hogy a kivándorlás az utóbbi években jelentékenyen emelkedett. Bárminő sajnálatos volt már a nemzetiségeknek már korábban megindult tömeges távozása is, általános népesedési és gazdasági szempontból, a kivándorlásnak nemzetsorvasztó hatása mégis főleg attól az időponttól kezdődik midőn a magyarajkú népesség nagyobb arányú elvándorlása is kezdetét vette. Az anyaországbeli összes kivándorlónak közül magyar ajkú volt 1899- ben 24.98% 1900- ban 25.25% 1901- ben 29.84% 1902- ben 33.2% ami négy év leforgása alatt több mint 8%-os emelkedés. A magyarajkú népesség kivándorlásának a megye határain belül való területi megoszlását a visszavárólag csatolt kartogramm mutatja. A jelzettem nemzeti veszély elhárítása czéljából a m. kir. kormány intézkedéseket szándékozik tenni, de ennek előfeltételét a helyzet teljes ismerete képezi, miért is további s részletesebb felvilágosításokra van szükség, melyek az alábbi szempontok szerint volnának egybeállítandók: A statisztika esetleges kiigazítása és kiegészítése. A kivándorlási statisztika mai hiányossága mellett nem áltathatjuk magunkat abban a hitben, hogy a fenti adatok a valóságnak teljesen hű képét adják, sőt félő, hogy számosan titokban hagyván el hazájukat, a magyarajkú kivándorlók tényleges száma még fölülmúlja a kivándorlási statisztika által kimutatott adatokat. Erre való tekintettel Méltóságodnak megbízható egyének helyi tapasztalatai alapján elsőben meg kellene állapítania, hogy úgy a jelen leíratnak a megyére vonatkozó statisztikai anyaga, valamint az itt fekvő kartogramra adatai lényegükben megfelelnek-e a valóságnak?
