Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPRAJZ BARTHOLOMAEIDES MONOGRÁFIÁJÁBAN

Nacionalizmus, népjellem Nem lenne igaz és helyes, úgy véljük, ha csak a mieink dicséretét, jó szokásaikat írnánk le, a nálunk található ellenkezőket is érinteni kell. Tehát azok közül, amelyeket a mieinkben méltán feddünk, min­denek előtt meg kell nevezni a nemzetiségnek a más nemzet gyűlöletével összekötött mások elé való helyezését, amelyet nacionalizmusnak nevezünk, amin nem lehet tagadni hogy szüntelenül munkálkodnak. A németek a rokon szlovákjaik ellen gyűlölettel viseltetnek és megvetéssel ezért Bindische Kirpl nevezik. Ugyanezen szlovákokat a magyarok is sokféleképpen zavarják. Ilyen az, amikor a magyar a szlová­kot tótnak nevezi, úgy véli, hogy rá most szitkot mondott. Hogyha az történik, hogy a fuvarozással fog­lalkozó magyarok és szlovákok szemközt mennek, többnyire ezeknek kell a rosszabb helyre menni, azokat elengedni. De a szlovákok sem nélkülözik a nemzetiség lenézését. Ugyanis a németeket a nemec szó kétes ér­telmével gyalázzák, ez nekik tetszeni szokott, a magyar népet mint kövérebb emberfajtát és kevésbé okosat és kiműveltet tartják. Mindketten a szlovákok, de kiváltképp a magyarok úgy látszik, nem vetkőzték le teljesen azt az el­lenérzést, ami a németek és külföldiek ellen a XVII. században keletkezett. Akik a szlovákok közül a németekkel együtt bányát müveinek, úgy vélik, hogy a többiek, akik a na­pon élnek élelemmel és itallal tékozlók, a magyarok lusták, és a tunyaságra hajlamosak. Úgy tűnik, hogy a szlovákokban van valami kemény nyakúság, emellett az előbb említett hiedelmek és rítusok miatt nem könnyen tanulnak, és felettébb nagy a vallási ceremóniáknak és szokásoknak a becsülete. Vannak akik ezt a szeretetet vallást kisebbítőnek vélik, némelyek világi dolgoknak adtak helyet, mint hogy a házassági jogokat a sűrűbb eltévelyedések és az ágyastartás megtöri, panaszolják. Az alsóbb részeken lopásokat, a felsőbb erdőkben sűrűbben gyilkosságokat lehet hallani. A bübájosságokat és a babonaságokat a gazdálkodásban, az orvoslásban és a szokásban a természeti dolgok helyesebb ismeretének terjesztése és hirdetése kisebbíti ugyan, de teljességgel meg nem szünteti. Az álhatatlan bujaságokat már elmondtam. Ezek nagyobb számúak a városokban mint a falvakban, amint a fattyú gyermekek táblázata mutatja. Egyébként a megyei jegyzőkönyvek 1673-1785-ig 112 éven át mutatják a bűnügyi eljárásra szállított személyeket: Miután fentebb már a szokások, szertartások, és gondolatlan vélekedések említése megtörtént, most bővebb elővezetésére adjuk magunkat. Igen különfélék azok, amiket bizonyításra előhozhatunk. Ezekről úgy fogunk írni, hogy mint vallásiakat, nemzetieket, házassági, temetési, gazdasági és gyógyászati szoká­sokat és hiedelmeket soroljuk fel, aztán pedig azokat ismertetjük, amelyek egykor voltak, de már meg­szűntek (442. p.). Különböző vétségek miatt Római-kat. vallás elhagyása miatt Gyújtogatok Szentségtörők Bigámia Csonkítás miatt Rosszat mondás miatt Nyilvános rablás Hamispénzverés Gyermekölés Emberölés Paráznáik odás Sodornia Isten és szentek káromlása Csecsemő kihelyezése Mágia miatt 131 36 13 3 7 1 1 14 2 28 55 114 3 37 1 7 (441^142. p.) Szokások

Next

/
Oldalképek
Tartalom