Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPRAJZ BARTHOLOMAEIDES MONOGRÁFIÁJÁBAN

Nacionalizmus, népjellem Nem lenne igaz és helyes, úgy véljük, ha csak a mieink dicséretét, jó szokásaikat írnánk le, a nálunk található ellenkezőket is érinteni kell. Tehát azok közül, amelyeket a mieinkben méltán feddünk, mindenek előtt meg kell nevezni a nemzetiségnek a más nemzet gyűlöletével összekötött mások elé való helyezését, amelyet nacionalizmusnak nevezünk, amin nem lehet tagadni hogy szüntelenül munkálkodnak. A németek a rokon szlovákjaik ellen gyűlölettel viseltetnek és megvetéssel ezért Bindische Kirpl nevezik. Ugyanezen szlovákokat a magyarok is sokféleképpen zavarják. Ilyen az, amikor a magyar a szlovákot tótnak nevezi, úgy véli, hogy rá most szitkot mondott. Hogyha az történik, hogy a fuvarozással foglalkozó magyarok és szlovákok szemközt mennek, többnyire ezeknek kell a rosszabb helyre menni, azokat elengedni. De a szlovákok sem nélkülözik a nemzetiség lenézését. Ugyanis a németeket a nemec szó kétes értelmével gyalázzák, ez nekik tetszeni szokott, a magyar népet mint kövérebb emberfajtát és kevésbé okosat és kiműveltet tartják. Mindketten a szlovákok, de kiváltképp a magyarok úgy látszik, nem vetkőzték le teljesen azt az ellenérzést, ami a németek és külföldiek ellen a XVII. században keletkezett. Akik a szlovákok közül a németekkel együtt bányát müveinek, úgy vélik, hogy a többiek, akik a napon élnek élelemmel és itallal tékozlók, a magyarok lusták, és a tunyaságra hajlamosak. Úgy tűnik, hogy a szlovákokban van valami kemény nyakúság, emellett az előbb említett hiedelmek és rítusok miatt nem könnyen tanulnak, és felettébb nagy a vallási ceremóniáknak és szokásoknak a becsülete. Vannak akik ezt a szeretetet vallást kisebbítőnek vélik, némelyek világi dolgoknak adtak helyet, mint hogy a házassági jogokat a sűrűbb eltévelyedések és az ágyastartás megtöri, panaszolják. Az alsóbb részeken lopásokat, a felsőbb erdőkben sűrűbben gyilkosságokat lehet hallani. A bübájosságokat és a babonaságokat a gazdálkodásban, az orvoslásban és a szokásban a természeti dolgok helyesebb ismeretének terjesztése és hirdetése kisebbíti ugyan, de teljességgel meg nem szünteti. Az álhatatlan bujaságokat már elmondtam. Ezek nagyobb számúak a városokban mint a falvakban, amint a fattyú gyermekek táblázata mutatja. Egyébként a megyei jegyzőkönyvek 1673-1785-ig 112 éven át mutatják a bűnügyi eljárásra szállított személyeket: Miután fentebb már a szokások, szertartások, és gondolatlan vélekedések említése megtörtént, most bővebb elővezetésére adjuk magunkat. Igen különfélék azok, amiket bizonyításra előhozhatunk. Ezekről úgy fogunk írni, hogy mint vallásiakat, nemzetieket, házassági, temetési, gazdasági és gyógyászati szokásokat és hiedelmeket soroljuk fel, aztán pedig azokat ismertetjük, amelyek egykor voltak, de már megszűntek (442. p.). Különböző vétségek miatt Római-kat. vallás elhagyása miatt Gyújtogatok Szentségtörők Bigámia Csonkítás miatt Rosszat mondás miatt Nyilvános rablás Hamispénzverés Gyermekölés Emberölés Paráznáik odás Sodornia Isten és szentek káromlása Csecsemő kihelyezése Mágia miatt 131 36 13 3 7 1 1 14 2 28 55 114 3 37 1 7 (441^142. p.) Szokások