Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

AZ EGYHÁZ ÉS HÍVEI HÉTBEN

4 § A héthi ev. ref. egyház harangjáról Az egyház harangját illetőleg a következő feljegyzések találhatók: „Az 1802 lk esztendőben a pünkösdi ünnep napokban elhasadván az egyház régi 74 fontos haran­gocskája, sietve mintegy 180 az az száz nyolcvan fontos harang öntetett Losonczon, melynek oldalán, az öntő nevén, vagyis e felíráson kívül: „Fudik Beniámin Stefanides Losonczini 1802", ez írás vagyon: „Mind nemes, reformált Héthben az Úr nyája A mikor én lettem Héthnek hangzó szája." Alul a koronáján ez: „Nem egyszer, de sokszor, szollok Héthnek hétszer Oh bár egy nap szavam halina meg Héth kétszer." Később az 1844 lk esztendőben pedig egy ócska 211 fontos harang beváltása mellett egy 250 fontos harang öntetett szintén Losonczon. Ez a két harangja van meg mai napig is jó állapotban az egyháznak. 5 § Az egyház korcsmájáról 's korcsmáltatási jogáról Dicséretre méltó 's századokra jótékonyan kiható ténye volt az egyház híveinek, ama kegyeletes adomány, hogy a héthi közbirtokosság, nemcsak hanem még az adófizető közönség is egy akarattal a község korcsmáját a regálé joggal együtt átadták a héthi ev. ref. egyháznak egy eggyességi levél kísíretében, mindeneknek kirekesztésével, örök tulajdonul az 1770 dlk esztendőben. Az egyház híveinek ezen becses ajándékából kegyeletes tényéből eredő korcsmáltatási jussa, a neve­zett ekklesiának megújultatott és megerősíttetett az uj templom építése módjának megvizsgálása végett kiküldött Tekintetes vegyes bizottság előtt az 1785 lk esztendőben, sat. bizottság munkája a Nagy Méltóságú Magy. helytartótanács által is jóváhagyatott s elfogadtatott. Az egyház ezen korcsmáltatási joga - mivel mindeneknek ki rekesztésével bírt - később az 1824 lk esztendőben perre is adott alkalmat. Nevezetesen egy héthi rom. Cath. közbirtokos ember Ns Forgón József a töltés (ország út) mellett egy földből készített korcsmát állított fel, s ott italokkal kezdett árui­tatni, azon elvből kiindulva, hogy neki mint rom. Cathnak nincs semmi köze az ev. ref. egyházzal, s hogy ő nemesi s birtokosi jussával élni akar. Ez esetet a héthi ev. ref. egyház elöljárósága a vármegyére feljelentette, s megyei végzéssel nevezett Ns. Forgón József a törvény által eltiltatott a saját javára való italok mérésétől, - s igy az egyház egyedüli örökös korcsmáltatási jogában vissza állíttatott. (:Lásd az egyház Protocollumának 18-19 lapját, mely a per lefolyásáról szól:) Hihetőleg - talán épen a Ns Forgón József által állított töltés melletti korcsma s az abban való ital mérés volt az inditó oka, hogy Ns. Héthi Héthy János, Ns. Papszász Ferencz hitvese Ns. H. Héthi Klára képibe, Ns. H. Héthi Károly, Ns Bikszögi Lökös Sándor buzgó és lelkes egyháztagok egy kötelező levél értelmében az 1829 lk esztendőben saját aláírásukkal azon a helyen, hol most az egyház töltés (ország út) melletti u. n. külső korcsmája van, Alsó Nagy iromány nevezetű a töltésre véggel kijáró tulajdon örökös szántóföldeikből a Ns héthi ref ekklesiának korcsmaház, kút, állás vagy más egyéb akármely az ekklesia malmára legtöbb hasznot hajtható épületeknek s alkalmatosságoknak építése és használása végzett közmegmásithatlan akarattal maguk kimértek, a töltéstől a falu felé számítva 12 öl hosszúságú s 21 öl szélességű földek; - mint a kötelező levél végszava oly gyönyörűen mondja: „egyedül a közjó előmoz­dításaiul s ns kis ekklésiánk boldogításatul, de kiváltképen a minket ingyen kegyelmességéből megáldott jó Istenünk dicsősége iránt való buzgóságbol és szeretetből indíttatván önként minden világi haszonra vagy dicsőségre való tekintet nélkül ajándékozunk". Ez is szép ténye az örök vallásos kegyességének, méltó hogy áldást mondjunk az ily kegyes lelkek kihűlt poraira! - Itt épült fel aztán az egyház külső korcsmája, de hogy melyik évben? - arról biztos adatunk nincs, csak annyi bizonyos, hogy 1833-ban már a külső korcsma bevételéről is van a gondnoki számadásban említés téve. Mind a két kegyeletes adomány - ugy a külső korcsma helyül ajándékozott földterület, mind a korcsmáltatási (regálé) jog átruházása az egyházra, messze kiható s minden esetre vallásosságra valló ténye az ajándékozó nemes lelkeknek. - Igaz, hogy ennek elsősorban magok az egyház hívek veszik hasznát, mert mentek lettek ez által - a lelkészi és tanítói fizetésen kivel minden egyházi teher és

Next

/
Oldalképek
Tartalom