Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
AZ EGYHÁZ ÉS HÍVEI HÉTBEN
kori egyházi öszve ülésünk főbb tárgyául a' vétetett fel, hogy a' helybeli egyházi szolgák évenkénti tűzifáját miképp lehetne leg könnyebb és leg jutalmasb módon meg szerezni? miről a' tisztelt Gondnok Ur házánál végzett a' Tanáts. Ezen öszve ülésben meg jelent maga Gondnok Ur, Újvári Ferentz, Újvári Tamás, Lökős Mihály, Héthi László, Kováts István, Újvári Lajos, az egyházfi Nagy József. A héti református egyház története 1737-től 1888-ig Tomory Endre héti református lelkész (1883-?) az egyházi jegyzőkönyvek és egyéb iratok alapján ezek voltak az előző fejezetek forrásai is - összeállította az egyház történetét 1888. április 22-iki keltezéssel. Az alábbiakban közlöm az eredeti ortográfia szerint.* 1 § Héth községéről Héth község, mely mintegy 260-270 lelket számlál kebelében, fekszik. Gömör-Kis Honth törvényesen eggyesült vármegye déli (alsó) szélén. - Borsodvármegyével határos 547 hold 1120 öl (1600 ölivel) kitűnő minőségű teljesen sik földje kivétel nélkül mindent bőven megterem. - Lakosai, kiknek 2/3 része jelenleg születésre nézve köznemes 1/3 része pedig nem nemes, kivétel nélkül mind földmíveléssel foglalkoznak. 2 § A héthi ev. ref. egyházról A Ns. gömöri ev. ref. egyházmegyébe kebelezett héthi ev. ref. egyház története - az egyháznál levő íratok nyomán - csak is azon korra vezethető vissza, mikor az egyház, mint a putnoki ev. ref. egyház filiája Putnoktól elszakadván, anyaegyházzá lett az 1737-ik esztendőben. Az az előtti időkről a putnoki egyháznál levő iratok beszélhetnek. A reformációt az egyház hívei mint ősidőktől szabad nemes emberek, kik semmi földesúri hatalmat és kényszert nem ismertek hihetőleg még a reformáció hazánkban lett elterjedésének első szakában felvették s abban folyvást meg is maradtak, még pedig e kisded község lakosai mindnyájan hódoltak a reformáció szellemének, ugy hogy közöttük az egész községben még mai nap is alig akad egy néhány másvallás felekezetű leszármazott cseléd s pásztor ember. Az 1737-ik évben történt feljegyzés szerint, tehát akkor, mikor a héthi egyház a putnoki ref. anyaegyháztól elvált s anya egyházzá lett 250 lelket számlált saját kebelében, s minthogy a község lakosai abban az időben mind reformátusok voltak, tehát a község lakosai száma sem tehető az időben többre. Sajnos hogy ez a lélek szám ugy a község mind az egyház kebelében az idők hoszu folyása alatt is alig szaporodott valamivel. Hogy ennek mi lehet az oka, ki nem puhatolható. 3. § A héthi ev. ref. egyház templomáról Már az 1785-ik évben a hivek által terbevétetett, - hogy fából épült rozzant temploma helyett, mely a Sajó vize áradásának is gyakorta kivolt téve, más alkalmasabb helyen, - egy díszesebb szilárd anyagból leendő uj templom építtessék, a mi csakugyan valósággá is lesz, mert - a mint az egyház Protoco 11 urnának 5 és 6ik lapjain szorul szóra írva van: „O felsége Második József Császár és magy. országi király kegyes engedelméből az 1786ik év szept. hó 20án az uj templom fundamentuma felvetése és annak első kövének letétele véghez ment, s a templom építés megkezdődött." (Protocull. 5* 1.) * A kézirat végén Tomory Végszó cím alatt a következőket írta: íme az itt leirtakban van a héthi ev. ref. egyház története általam röviden, de hiven előírva. Én jó lélekkel mondhatom hogy igyekeztem egyházam jegyzőkönyvei s felkutatott irományai nyomán mind azt, ami felkutatható volt s a mi a héthi ref. egyház munkájára vonatkozik, a mit találtam feljegyezni. Gyarló tehetségem szerint igyekeztem lelkiismeretesen megfelelni tisztemnek s ha nem kielégítőleg is, de a szoros igazsághoz ragaszkodva vannak itt a múlt mind azon tényei s eseményei elősorolva, melyek e kisded egyházban történtek, s melyek a múltban feljegyzésre méltattak.
