Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
AZ EGYHÁZ ÉS HÍVEI HÉTBEN
3. Az ország uttyán kivül, melly szántó föld volna egészben, de vizenyősség miatt némely része kaszálló, némelly pedig szántásban való, ennek szomszédja felül Forrai Sándor Ur, a felső nyomon való második földnek tserélése által, alól pedig Dapsi Gábor Ur. Ez lévén Hethi János Umak 16, tizenhat mariassában Isten Ditsösségéhez való buzgoságábúl conferalva a Parochianak. 4. Az Ortás rét, mellyet az Ekklesia ortott, ennek felső szomszédja a berek, alsó pg Hethi János és Kováts István Ur. Ezek emlékezetnek okáér Írattak be ez Ekklesia Könyvébe Idősbik Hethi István, Hethi János, Lökös András, Hethi Bálint, Hethi Mojzes, Hethi Tamás akkori Egyházfi Kis Gergely, idősb Szekeres János akkori Biró Szekeres István és Tsom János Uramék ezen Ekklesiának Tagjai előtt. A tulajdon szomszédság szerinti terület-megjelöléséből nem tűnik ki, hogy milyen nagyságú volt és ma már nem állapítható meg, hogy 1744-ben milyen földterületen gazdálkodott a lelkész, illetőleg, ha azt bérletben műveltette, mennyit jövedelmezett. Nagy valószínűséggel csekély hozammal járt. Az egyik földrésznél vizenyős területet említ, egy másiknál a helymegjelölésben a pokaji határrész szerepel. Ezt napjainkban is gyengébb hozamú földterületként említik. Egy évvel később bővült - részint adományozás révén - a parókia birtoka. A feljegyzés szerint Anno 1745. 26. Április: 1. Nzs Héthi János Ur Isten ditsösségéhez való buzgoságábúl itt az Hethi első rétben egy kis rétetskét /: mellyik szomszédja felül Hethi Balint Ur, alól pg Hethi Moses Ur :/ Hethi Parochiahoz ajánlotta. 2. Ugyan már nevezett Ns Hethi János Ur Putnokon levő egy Ház helynek harmad részét /: mivel abbúl annyi concernállya kglmet :/ melly neveztetik Mező Márton Ház-helyének, ennek felső szomszédja Virág ház hely, mellyet most Putnoki Horváth Urak birnak, alsó pg Dapsi Sigmond Ur ajánlotta az Hethi Parochianak. Ez házhelyet zálogból szerzetté volt az Hethi Família... 3. Ez Ház-helyhez tartozó egy darab Szántó földet a Város alatt a páhoki járóban, mellynek szomszédja alól düllő föld a más földnek a végére düll, mellyet Demetserben lakos Ns Putnoki Urak birnak, más felöl pg Horváth György Ur, ezt is a Hethi Parochiahoz ajánlotta. Nz: Hogy igaz jussát ahoz meg mutassa ez folyó esztendőben azt a földet maga dézmállya Hethi János Ur, azután pg egész ezek iránt való jussát cedalta a meg irt Parochianak Öregbik Újvári Ferentz, Hethi Bálint, Tsom János, Kis Gergely ez nevezett Ekklesiának Tagjai előtt. Az anyagi javak megszerzése és biztosítása mellett a lelkész fontos feladata volt a gyülekezeti életre vonatkozó rendtartás szabályozása, a világi testület feladatainak a rögzítése. A könyvecske a lelkészi rendelkezést pontokban sorolja fel. Ezek a jó rendtartás érdekében készült „párantsoló és igazgató fundamentumok". A rendtartás 1750-ben készült, három évvel az önállóvá válás után. A késedelem oka nem tudható. Feltételezhető, hogy a presbitérium létrehozása és megszervezése, a megfelelő személyek kiválasztása, azok elfogadtatása hosszabb időt vett igénybe. A rendtartás kimondja, hogy az eklézsia kurátor és egyházfi nélkül soha ne legyen. Figyelemre méltó, hogy a kurátor legelső feladataként jelöli meg az anyagi javakkal kapcsolatos teendőket, az ö tiszte a jövedelemről való gondoskodás, az, hogy az Isten házát semmi kár ne érje. Gondoskodnia kell a termés időbeni betakarításáról, a párbér beszedéséről, különösképpen vigyáznia kell arra, nehogy „porral, polyvával és egyéb haszontalan gazzal" töltsék meg a mértéket. Az időpontot is megjelöli: a tehetős gazdák „Szent Mihály Hava Hetin", a tehetetlenebbek" pedig „Márton Hetinek egyik Napján" szolgáltassák be a terményt. A pénzbeli juttatás is két időpontban lehetséges. Az anyagi javakból való rendelkezéstől sokkal fontosabb tanulsággal szolgálnak a hívekre vonatkozó pontok. Mindazokat, akik vétkeznek az egyház, a vallás ellen, méltatlanul élnek, szófogadatlanok, botránkoztató cselekedetekben vesznek részt, vasárnapokon és jeles ünnepeken, különösen két prédikáció közt fajtalan játékkal játszanak, kiáltoznak, valamint azokat, akik botránkoztató vendégeskedésre, muzsikálásokra, táncolásokra helyet adnak, a consistorium elé kell citálni és megbüntetni. Hasonlóképpen fenyítés alá kell vonni azokat, akik templomba nem járnak és úrvacsorát nem vesznek. A rendelkezések betartásában a legfontosabb szerepe az egyházgyűlésnek, a consistoriumnak volt. Az egyházi tanács az ülését a parókián, a „Lelki Tanító" jelenlétében tartotta. A szabályzat arról is rendelkezik, hogy a consistorium tagjai lelkiismeretesen végezzék feladataikat, egymás iránt tiszteletet tanúsítsanak, a kurátornak és az egyházfinak minden ember engedelmeskedjen, a lelkész pedig a gyűlés alkalmával az „elmének világositására" a szentírásból citáljon.
