Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

A SZERELMI ÉLETTŐL A LAKODALOMIG ALSÓSZUHÁN

értesítenek, hogy legyen idejük az ajándékról gondoskodni. A násznagyot és a nyoszolyólányokat a vőlegény és a menyasszony kérte meg a tisztség ellátására. A lakodalom előtti időszak jelentős közösségi eseménye a csigacsinálás. A csigacsinálóba a meghívott családok nőtagjai vettek részt. Vittek lisztet és tojást. Három-négy asszony gyúrt és sikárolt, a többiek az asztalt körülállva csinálták a csigát. A vőfély édes pálinkával kínálta őket. Daloltak és a csigacsinálást rendszerint tánccal fejezték be. A következő fontos mozzanat a menyasszony kikérése a lakodalom napján. A falubeli leány házához gyalog, más faluból való menyasszonyhoz szekéren mentek (ma busszal, autókkal). A menyasszonyos ház előtt megálltak. A kapu vagy az ajtó zárva volt. A vőfély fokosával megkopogtatta. A menyasszony násznagya (szószólója) kinyitotta. Ekkor a vőfély (kezében fokos, egy üveg pálinka, az üveg nyakán egy fonott kalács) a következőt mondta: Szerencsés jó napot kívánok e háznak, E ház gazdájának és gazdaasszonyának, E házat megtisztelt szép kompániának. Engedelmet kérek, ha bebocsátanának, Eljöttünk, hogy lássuk friss jó egészségét E szerény hajléknak lelki békességét, Kívánom mindennek állandó szépséget. És most által lépem e háznak küszöbét, Virágozzon e ház tiszta kegyességgel, Éljenek sokáig kívánt békességgel, Vőlegényünk köszönti egészséggel, Engemet előre küldött sietséggel, Hogy kedves mátkája és szülei felől Egészségesek-e, tudjam meg legelőbb, Es kik lakoznak e ház falán belül, Van-e békességek, mint egy, mint más felől. Ezen tisztelt háznak ki a szószólója, Minden dolognak eligazítója? A vőlegény helyett én szólok hozzátok, Tudni akarom, ki a szószólótok? A menyasszony szószólója előbbre lép. A vőlegény szószólója a beszédét prózában folytatja tovább: Érdemes szószólónk! Jól tudják, hogy a mi vőlegényünk, ki isten és ember előtt törvényes házasságra indulván keresett magának egy becsületes személyt, kiben szíve-lelke megnyugodott, megtalálta ebben a házban, a jegyadással le is pecsételte. De mi ezzel nem elégszünk meg, hanem kívánjuk, hogy a mai szent napon a hitnek és a szeretetnek arányláncával is egybeköttessenek. Mielőtt a vendégeket beengedik, a menyasszony násznagya (szószólója) három kérdést tesz fel a vőlegény vőfélyének: 1. Mondja meg öcsém, hogy amikor sem ég, sem föld nem volt, a szuhai kenderföld hol volt? - Az isten markában. 2. A második kérdés pedig az: A menyasszony hat libáját hogy hajtaná hét felé? - A pogonyipusztai állomástól Hét községbe. 3. A bacsógazda fekete juha megellett kettőt, az egyik jerke, a másik kos. Melyik jött ki elől? - Egyik se, mert mind a kettő hátul jött ki. A kérdések a válaszok elhangzása után a násznagy beinvitálja az ajtó előtt állókat, de nem mozdulnak, a vőfély szól: De itt van a seregünk is és kér engedelmet A bejövetelre, ha kapna kegyelmet. Nem vágyunk mi nagyra, se az asztalfőre,