Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

FEJTŐ KÉRDÉSEK, TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Ez a történet az alapvariánstól lényegesen eltér. Gyermekgyilkossághoz kapcsolódik, s mindkét személy a börtönben van. A találós csak egy kérdésre irányul: az apának annya lettem talányon kívül a többi nem jelent kérdést. A következő példát a gyűjtő a találós mesék közé sorolja. Lényegében azonban nem találós mese, hanem olyan történet, amelyben az eseménnyel kapcsolatban egy találós kérdés szerepel. A baranyai Kákicson mondta el egy szilaspusztai csordás 1934-ben: „Eccör egy embört ezártak. Nem attak nekije önni, még se hat mög. Tűnőitek ezön az urak, hogy hugyan lőhet a, de nem tuttak rágyünni. Eccör bemegy hozzájuk az embörnek a lánya, oszt kéri üket, hogy eresszék ki az aptyát. Azok aszondik: - Ha tucc ollant mondani, amit mink nem tudunk kitalálni, akkor a te apádat kieresszünk! Aszondi rá a lány: - Maj mondok én! Hát mongyák mög kiegylmötök, mi jez: Kinek vótam lánya, az én néköm fijam. Sirat engöm az én fijam, édesanyám ura! Az urak három napig gondukottak rajta, de akkor se tutták kitalálni. Akkor a lány elüát, oszt mögmagyarázta: - Én szoptatózs vagyok, még megikhó nem gyüttem, a vasrácson körösztü szoptattam az apámat. Azér nem hat mög. Ere osztán az aptyát kieresztötték!" 15 A következő szép meseszerű változatot Kálmány Lajos jegyezte le a Torontál megyei Magyar­szentmihályon. „Kinek lőttem lánya, Annak lőttem anyja Az én anyám az ü lányát E világra hozta. Egy embert elítéltek a törvényben, hogy ennek mög köll halni, de hogy nagy csint tött, kü közé rak­ták, csak olyan lyukot hagytak, hogy csak az ábrázata fért ki rajta, hogy ott köll möghalni. Volt egy lánya, szoptatós volt, a mönyecske mindönnap eljárt a lyukhoz, de kikutatták, nem hagytak oda semmit vinni neki. A mönyöcskének, hogy olyan nagy csöcse volt, betötte a lyukon, azt szívta. Hét esztendő múlva elmönt az urakhoz, arra kérte föl az urakat, hogy most már engedjék mög, hogy az ü apját kive­gye a kü közül. Azt mondták, hogy kivöheti, el is temetheti mán, töhet vele amit akar, ha olyan kérdést tud adni, hogy ük nem tudnak rá felelni: Azt mondta: Kinek lőttem lánya, Annak lőttem anyja, Az én anyám az ü lányát E világra hozta. Mikor nem tudtak rá felelni, mondta, hogy bontsák el a küfalat! Mikor kibontották, az embör még élt, akkor mondta osztán, hogy az apját a lyukon szoptatta, így lött neki anyja, az édösapá, lányát, mánmint ütet, az édösanyja hozta a világra." 16 A fent említett Csongrád megyei találós kérdés variáns megfejtésével kapcsolatban írja a gyűjtő, hogy „ismeretes mese a rabról, kit leánya szoptatott". 17 Ez arra mutat, hogy a történet mesei változatá­nak az epikumban való előfordulása nagyobb számban feltételezhető a jelzett területen. 15 Berze Nagy János: i. m. 18-19. Számos mesében előfordul találós kérdés; Mátyás királyról való mondánkban is találkozunk ­olykor a monda lényegét alkotó - találós kérdéssel. 16 Kálmány hagyaték. EA. 28 001. 198. sz. Közölve: Magyar népmesék, II. (Szerkesztette és a bevezetést írta: Ortutay Gyula, a meséket válogatta és jegyzetekkel ellátta: Dégh Linda és Kovács Ágnes) Budapest, 1960. 218. 17 Török Károly: i. m. 358.

Next

/
Oldalképek
Tartalom