Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

ADOMÁK, TRÉFÁS TÖRTÉNETEK

- Édesanyám mondta tegnap, mikor széttörte a villanykörtét, hogy no, már basz hat tyúk. R betű a tojásban Tanító néni az iskolában: - Gyerekek, mondjatok olyan tárgyat, amiben R betű van! Palkó is jelentkezik. - Tojás! - Ebben nincs R betű, Palkó! - Van abban, tanító néni! Bizonyisten van! A sár­gájában! Halott nagymama az ablakban Józsika sír a kapuban. Arra megy Mihály bácsi. - Mi bajod, Józsika? - Meghalt nagymama. Néz Mihály bácsi a házra, látja, hogy a nagymama az ablakban könyököl. - Mért bolondítasz, hogy meghalt, ott van az ab­lakban. - Ott, ott, de meg van halva. Apa kitámasztotta egy fával az ablakba, mert ha halott, a postás nem fizeti ki a nyugdíját. Diákszar a plafonon Egy vendégfogadóban szállt meg a diák. Éjszaka rájött a nagydolog, de nem tudott kimenni, mert a vendéglős rázárta az ajtót. Egy ív papiros volt nála, arra szart, majd felhajintotta a plafonra. Hajnalban az ablakon át meglógott. Megy reggel a vendéglős, nyitja az ajtót, a szag mindjárt megcsapta az orrát. Körülnéz, a diák nincs, de a plafonon ott a nagy rakás piszok. Csodálkozik, hogy milyen ördöngös diák járt ott: - Csak azt tudnám elképzelni, mibe kapaszkodott, amikor a plafonon szart... Mindent a betegért Magyaráz az orvos a diákoknak. - A vizsgálatkor legfontosabb, kérem, hogy míg nem tudjuk, hogy mi a baj, ne utaljunk semmire. Az operációnál meg erősen ki kell nyitni a szemet. No, lássunk egy próbát. Na kérem, itt ez a bili, hugyozzon csak bele valaki! Aztán az orvos hirtelen bedugja a jobb mutatóuj­ját a pisibe, és gyorsan megnyalja a középső ujját. A csalást senki nem vette észre. - Na kérem, így kell ezt csinálni. Hadd lássa a beteg, hogy mi mindent megteszünk érte. Csinálják csak utánam! Aztán sorban egymás után bedugták a diákok az ujjukat a bilibe, és megnyalták a pisis ujjukat. Ami­kor megvolt, szólt az orvos: - Én azt is mondtam, kérem, hogy tartsák nyitva a szemüket! Megismétlem, figyeljenek! A diákok látva, hogy megtréfálta őket a tanárjuk, jót nevettek egymáson. Csak jó lehet A cipészmesterhez esténként bejárogatott egy szép menyecske, s bebújt hozzá a pokróc alá. A két suszterinas észrevette, hogy a mester fara igen jár a pokróc alatt. Nem tudták felfogni, hogy mit csinálhat. Az egyik megszólal: - Csak jó lehet, mert ha rossz volna, akkor velünk csináltatná. Ezüstkés a csizmaszárban Két vándordiáknak éjjeli szállást adott a nagysá­gos úr. Másnap indulás előtt megvendégelte őket. Az egyik diák egy ezüstkést a csizmája szárába dugott. Látta ezt a másik. Nagyon bosszantotta, hogy a cim­borája meglopja a házigazdát. Hát, amikor búcsúz­kodtak, köszönik a szíves látást, és azt mondja a má­sodik diák, hogy ő egy mutatvánnyal kedveskedik, ha megnézné a nagyságos úr. Felemel egy kést az asztal­ról. - Tessék nézni ezt a kést! Bedugom a csizmám szárába. Elmondom a varázsigét, aztán a cimborám csizmájában lesz. Enc, cvej, drej, aló mars.

Next

/
Oldalképek
Tartalom