Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

csilléssé, egymás iránti szeretetté váljon. A mondás az évek múlásával együtt járó változásra utal. Télvíz idején éli világát A mondásban az rejlik, hogy vannak emberek, mint pl. a földművesek, akiknek télen alig van mun­kájuk s ezért ez az időszak hozza meg számukra a szórakozás, a mulatozás, a kikapcsolódás lehetőségét. Nem lesz ebből templom Kisebb épületek építésénél mondjuk a kőműves mesternek, amivel azt hozzuk a tudomására, hogy az építést minél olcsóbban oldja meg, hiszen csak egy­szerű, a célnak megfelelő, nem hivalkodó építményt akarunk. Szegény, mint a templom egere Sajnálkozóan mondják a nincstelen, a nélkülöző, szinte koldussorban élő emberről. Panaszképpen mondhatja azonban az is, aki bár nem szegény, de ezt a látszatot igyekszik mutatni és részvétet akar kelteni maga iránt. Elhárító mondás is lehet. Ha valakitől kölcsönt vagy adományt kérnek, a kérést így utasít­hatja vissza: Nem adhatok, magam is olyan szegény vagyok, mint a templom egere. Összeakasztották a tengelyt Veszekedésről, verekedésről való elbeszélésben fordul elő. Pl. Tegnap a kocsmában Kocsis Péter meg Tóth Pali összeakasztották a tengelyt -, azaz összeve­rekedtek. Mondhatjuk két - politikai, tudományos vagy egyéb kérdésekről - vitatkozó személyről is (vö. O. Nagy: 457.). Nem csikorog a tengely, ha kenik Lásd: Keni a kereket; A kerék is jobban forog, ha kenik; Úgy forog a kerék, ahogy kenik. Viszket a tenyerem, pénzt kapok Altalános szólásmondás. Ha viszket a tenyerünk, ezt mondjuk a velünk lévőknek, és mivel ez csak babona, hozzátesszük, hogy bizony jó lenne, ha való­ban pénz érkezne valahonnan. Ennek a mondásnak a tréfás változata így szól: Viszket a tenyerem, szarba kapok. De ebben is benne rejlik az előző értelme, mert a szar szerencsét jelent. Tenyerén hordja Rendszerint férfi és nő közötti kapcsolatról hang­zik el. Arról mondják, aki mindent megtesz a mási­kért, kedvében jár, megkíméli a munkában, arra tö­rekszik, hogy semmiben ne legyen szüksége; jól, boldogan éljen. így mondják pl.: Jó dolga van Juli­nak, Pista a tenyerén hordozza. Elítélően is elhan­gozhat, pl.: Mért panaszkodik ez a Juli, hiszen Pista a tenyerén hordja (vö. O. Nagy: 459.). Ismerem, mint a tenyeremet Általában személyre vonatkoztatva mondjuk. A mondással azt fejezzük ki, hogy az illetőt jobban ismerjük, mint mások, tájékozottak vagyunk minden ügyében, dolgában, olyasmiben is, amiről másoknak nincs tudomásuk. Ritkábban valamilyen helyről, területről való alapos ismeretünket tudatjuk így. A térded kalácsa! Tiltakozást, ellenvéleményt fejezünk ki a mondás­sal. Többnyire jelentéktelen dologgal kapcsolatban hangzik el. Csodálkozás, hitetlenkedés rejlik benne. Mintha azt mondanánk: Ne mondj már ilyet, úgysem hiszem! Térdig kopik a lába Panaszképpen mondjuk akkor, ha valamilyen ügy elintézése nagyon sok utánajárást igényelt. Beszél­getés során hangzik el így pl.: Addig jártam az építési engedély után, hogy térdig kopott a lábam. Térdre kényszerítette Megtörte az ellenállását, a makacsságát. Azzal az emberrel kapcsolatban mondjuk, aki az ellenfelét, vitapartnerét behódolásra késztette, elismertette vele a maga igazát, és azt az illető feletti győzelemnek tekinti. Nagy természete van Arra a férfire mondják, akiről úgy vélekednek, hogy a nők iránti vágya és a szerelmi képessége kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom