Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

szemtanúi, amire nem számítottunk, amire még álmunkban sem gondoltunk. Pl.: Nem hittem a szememnek, amikor megláttam Pétert és Zsuzsát csókolózni. Más összefüggésben, pl.: Amikor az Országház kupolatermében voltam, alig hittem a szememnek, hogy milyen csodálatosan szép (vö. Szemem, szám elállott). Nyitott szemmel jár A tájékozott emberről mondjuk. Az ilyen személy bármerre jár, mindent megfigyel, a mindennapi életben jól eligazodik, bárhol feltalálja magát, érdemes a véleményét kikérni, a tanácsait megszívlelni. Rossz szemmel néz Arról mondjuk, akinek a tekintetéből, nézéséből azt látjuk, hogy nem veszi szívesen a jelenlétünket, valami miatt haragszik ránk, illetőleg nem tetszik neki az a szituáció, amelybe került (vö. O. Nagy: 438.). Szeme fénye A szülő mondja a nagyon féltett gyermekével kapcsolatban: Pistike a szemem 'fénye - azaz, mindennél, a szememnél is többet ér nekem. A mondásban az is benne rejlik, hogy büszke vagyok rá. Ha rábízzuk valakire, így szólunk, pl.: Úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére! Elhangozhat tárggyal, eszközzel kapcsolatban is. Figyelmeztetőleg mondjuk kölcsönvevőnek, a használónak, hogy úgy vigyázzon rá, mint a szeme fényére, nehogy eltörjön, elvesszen vagy használhatatlanná váljon! Szemére hány Rosszallás, nemtetszés, sérelem áll a mondás hátterében. Olyan sérelem érte az embert, hogy azt nem hagyhatta szó nélkül. Amikor találkozott az illetővel, akkor szemére hányta, ami neki nem tetszett, azaz megmondta a véleményét, kifejezte méltatlankodását. Szemmérték szar mérték Tréfás mondás megszívlelendő tanáccsal. Ha valaminek a hosszúságát, szélességét, súlyát stb. pontosan meg akarjuk tudni, ne ránézéssel, saccolással tegyük, mert azzal nagyot tévedhetünk. A jó tanács magától értetődik: pontosan mérni mérőszalaggal, mérleggel lehet. Szemet huny A jóindulat megnyilvánulását fejezi ki. Az illető az őt ért - többnyire nem jelentős - sérelem, kár okozójával szemben nem lép fel követeléssel, elégtételkéréssel, hanem szó nélkül hagyja, szemet huny felette. Gyakran a családban fordul elő, hogy a szülő szemet huny a gyerek botlása, csínytevése felett, azaz szó nélkül hagyja. Szemet szúr Akkor hangzik el, ha szokatlan jelenségre, feltűnő dologra figyelünk fel. Az erről való beszélgetésben mondjuk, hogy az szemet szúrt, azaz észrevettük, felfigyeltünk rá. Szemet vet Többnyire személyre, ritkábban tárgyra vonatkozik. Pl. egy legénynek megtetszik egy leány (vagy fordítva), keresi vele a kapcsolatot, s ha ez nyilvánvalóvá válik, akkor mondjuk beszélgetés közben, pl.: Jani Jóska szemet vetett Kövi Zsuzsára -, azaz környékezi, udvarolni szeretne neki. Olyan tárgyra is lehet szemet vetni, ami megtetszett nekünk és szeretnénk, ha a birtokunkban lenne. Szemem, szám elállott Annyira meglepődtem a csodálkozástól, a váratlan helyzettől, hogy csak bámultam, szólni se tudtam (vö. Nem hittem a szememnek). Szemébe nézek Tiszta a lelkiismeretem. Nem vétettem neki semmit, bátran a szemébe merek nézni. A szem a lélek tükre A szem az emberről sok mindent elárul. Megtudhatjuk belőle, hogy az egyénnek milyen a jelleme, az egyénisége, a magatartása, a lelkivilága. A pillanatnyi érzelemvilága is megnyilvánul benne. Az idősek mondogatták, figyeljük a szemet, megtudhatjuk, kivel állunk szemben.