Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget A régi hagyomány szerint március közepétől kezdődően egyre jobb az időjárás, a tél kiadja a mérgét és amikor ezek a névnapok elérkeznek, akkor már erősebben süt a nap, egyre melegebbek a nappalok. Ezt a mondást az öregektől hallottuk, de olvastuk a kalendáriumban is. Nehéz, mint a sár A korához képest súlyos gyerekkel kapcsolatban mondja az anya, amikor felemeli, pl.: Olyan nehéz Pistike, mint a sár, alig bírom az ölemben tartani. Megállja a sarat Dicsérőleg mondjuk. Többnyire gyermekkel, legénnyel kapcsolatban hangzik el. A szülő dicséri a gyermekét, aki a vállalt feladatát jól végzi, az állásában, munkakörében jól megállja a helyét. Az ilyen példák rendszerint fizikai tevékenységgel (pl. régen sok gyermeket cselédnek adtak), mesterségbeli munkával vannak kapcsolatban. Ezt az elismerést a gazda, a munkaadó is mondhatja. Sárba vetett pénzt Akkor mondjuk bosszúsan, ha olyasmire költöttük a pénzt, amiről kiderül, hogy értéktelen, rossz minőségű stb. Nemcsak tárggyal, eszközzel kapcsolatban hangozhat el, hanem személyre vonatkoztatva is. Pl. hiába taníttattuk a gyermeket még külön tanárral is, semmi eredménye nem lett: Sárba vetettük a pénzt (vö. Sárba dobott pénz). Sárba rántja Beszélgetés közben hangzik el arról, akit a barátja, munkatársa, ismerőse felelőtlenül olyan dologra, ügyletre vesz rá, ami súlyos következményekkel jár akár erkölcsileg, akár anyagilag. Az addig tisztességes, becsületes ember „besározódik", elveszti hitelét, illetőleg anyagilag tönkremehet. Sárba tapossa Rendszerint a haragosunknak, ellenfelünknek veszekedés hevében dühösen mondjuk: Sárba taposlak. Ezzel megfenyegetjük: vigyázzon, mindent elkövetünk ellene, erkölcsileg, anyagilag lehetetlenné teszszük. Ha másnak mondjuk az illetőről, így fakadunk ki pl.: Boros Ferencet sárba taposom. Kihúzza a sárból Aki nekem segít súlyos anyagi helyzetemből kilábalni, az kihúz a sárból. Sárral dobálja Az az ember, aki embertársáról méltatlanul, elítélően nyilatkozik, minden alap, bizonyíték nélkül megvádolja, becsületébe gázol, az sárral dobálja. Sarokba szorították Ha az igazság, a valós helyzet megállapításakor az érintett személy mellébeszél, láthatóan, érzékelhetően más irányba tereli a beszélgetést, akkor különböző móddal, eszközzel igyekeznek rákényszeríteni a tények elmondására. Ha ez sikerül, a dologról való beszélgetés kapcsán hangzik el, hogy az illetőt sarokba szorították, azaz sikerült feltárni az igazságot. Sarkára állott Elhangozhat megállapításként és felszólításként. Az az ember, aki bátran szembenéz az igazsággal, küzd a maga érdekeiért, nem hagyja, hogy más személy akadályt gördítsen eléje, szóval és tettel egyaránt megvédi az álláspontját, arról mondjuk elismerőleg, hogy sarkára állott. Annak az embernek, aki ilyen helyzetben van és a pártján állunk, biztatóan, szinte felszólítva mondjuk: Ne hagyd magad, légy bátor, állj a sarkadra! Sarkára lép Ha valakire megharagszunk, mert ellenünk cselekedett, pletykált rólunk, vagy más, számunkra kedvezőtlen megnyilvánulása volt, akkor szoktuk mondani, pl.: Na majd a sarkára lépek én Kovács Janinak azaz, elégtételt veszek a sérelemért. A rosszalkodó gyereket is fenyegethetjük így, pl.: Vigyázz Palkó, mert a sarkadra lépek -, azaz megbüntetlek (vö. Hátra kötöm a sarkad). Hátrakötöm a sarkad Ezzel a rendetlen, hazudozó, csínyt tevő, pákosz gyermeket ijesztjük. A mondásból a gyermek megérti,