Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Fekete, mint a néger valaga A mondás egyértelmű. A fekete, szurokszínű tárgyról mondjuk. A régi időkben négert csak a könyvekben láttunk. Hallottuk a paptól, tanítótól, hogy a néger emberek koromfeketék. A feneke még feketébb lehet. Ezért mondjuk azt a nagyon feketére. Ki találta ki, nem tudjuk. Nem enged a negyvennyolcból Az elvei, a véleménye mellett makacsul kitartó emberről mondjuk. Az ilyen személyről tisztelettel szólunk, ha igaz ügyet képvisel, különösen akkor, ha azt a közösség érdekében teszi (vö. O. Nagy: 280.). Néma gyereknek anyja se érti a szavát Méltatlankodva mondjuk akkor, ha valamilyen kérést, kívánságot, ügyet késve ismerünk meg. Az ilyen példák szerint az illető nem mer, nem akar elő­hozakodni a problémájával, nem tárja fel, hogy mi a gondja, baja, mit szeretne stb. Ekkor mondjuk, pl.: Miért nem szóltál idejében, nem tudhattam, hogy mit akarsz, néma gyereknek anyja se érti a szavát. Nembánomból lesz a bánom A fiataloknak szoktuk mondani, akik gyakran könnyelműek és meggondolatlanul cselekszenek. A szülők, rokonok figyelmeztetik őket, hogy ne kezdje­nek kilátástalan, célszerűtlen feladatba, amely nem hoz eredményt, amelyre ráfizetnek, amelyből előre láthatóan hátrányuk származik. Erveink hiábavalónak bizonyulnak, ha a válasz így hangzik: Nem bánom, akkor is megcsinálom (hozzákezdek, elutazom, el­adom a lovat, feleségül veszem stb.). így zárjuk le a témát: Csinálj, amit akarsz, de tudd meg, hogy a nem bánomból lesz a bánom. A nép szava Isten szava Úgy emlékszem, hogy az iskolában a tanító úrtól hallottam. Nagyon megragadott ez a mondás. Először nem tudtam, hogyan is kell érteni. De aztán a törté­nelemből megértettem, hogy úgy lenne jó, ahogy a nép akarja, mert az Isten csak azt akarhatja, amit a szegény és a jó emberek akarnak (Lökös János, Hét). Akasszanak fel neved napján! Olykor dühösen, olykor tréfásan mondjuk, de a kettő többnyire egybekapcsolódik. Pl. ha valaki meg­tréfál, megijeszt, huncutságból tesz valamilyen várat­lan dolgot, olyankor felkiáltunk: Jaj, de megijesztettél, hogy akasztanának fel neved napján! Ezt a mondást senki sem veszi értelemszerűen. Többnyire, jót derül­nek az eseten. A nevét se tudta, úgy megijedt Úgy megijedtem, hogy a nevemet se tudtam Élmények, megtörtént események felidézése, el­beszélése kapcsán hangzik el. Példával magyarázha­tó: Egyszer éjszaka jöttem haza. A temető mellett mentem el. Egy nagy fehér alak ugrott elém a sírok közül. Úgy megijedtem, hogy a nevemet se tudtam volna kimondani. Csak akkor nyugodtam meg, ami­kor rájöttem, hogy az a nagy fehérség a Kun bácsi kutyája volt. Könnyen nevet A gazdag, jómódú, jó állásban lévő emberről mondjuk, könnyű a helyzete, élete, nincsenek gond­jai, bármilyen nehézségen úrrá tud lenni. Azok az emberek mondják ezt, akik szegényebbek, tele gond­dal-bajjal az életük: Könnyen nevet Lökös István a gazdaságában, nekünk pedig napi gondjaink vannak. Az nevet, aki utoljára nevet A túlságosan magabiztos egyénnek mondjuk, aki úgy hiszi, hogy biztosan megvalósul, amit elképzelt, megkapja azt, amit kért, másokkal szemben is eléri a célját. A mondás intésül hangzik el, vigyázzon, ne le­gyen elbizakodott, még nem lehet tudni, mi lesz a do­log vége, lehet, hogy nagy csalódás éri, ezért ne igyon előre a medve bőrére (vö. Előre iszik a medve bőrére). Ahol nincs, ott ne keress! Többnyire lemondóan mondjuk olyan esetben, ha kölcsön adtunk, de nincs remény arra, hogy a pén­zünket visszakapjuk, mert az adós elszegényedett, nincs jövedelme, nem sikerült neki a gazdálkodás, a vállalkozása vagy egyéb terve. Előfordul, hogy mi akarunk olyantól kölcsön kérni akár pénzt, akár ter­mészetbeni dolgot, akinek nem ismerjük az anyagi helyzetét, az illető hozzátartozója, barátja vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom