Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

alacsony, földbe süllyedt viskók voltak. Akkor mondták, ha ilyen ház vagy tulajdonos került szóba: Pista bácsi háza olyan alacsony, hogy a libák is benéznek az ablakán. Tompa Mihálynak is Keleméren hasonló háza lehetett. Az én lakásom c. költeményében írja: Mégis talán legszebb az ablak, Midőn a lúd azon benézOlyan, mint a szédült liba Arról mondják, aki ténferegve jön-megy, nem találja a helyét, ha leül, kornyadozik, alig lehet vele szót váltani, szétszórt, nem figyel a munkájára stb. Rendszerint a másnapos emberről hangzik el, aki előző este, éjszaka mulatott és másnap még annak a hatását érzi. Kivan, mint a liba Az az ember, aki egész nap keményen dolgozott, nagyon elfáradt, erre így utal: Kivagyok, mint a liba, azaz nagyon nehéz napom volt, teljesen kimerültem, semmihez sincs kedvem, csak szuszogok, pihegek, mint a hízott liba. Állva alszik, mint a ló Sok olyan parasztember volt, aki kora reggeltől késő estig dolgozott, alig jutott ideje pihenésre, alvásra. Az ilyen ember még álltában is elszunnyadt. A mondás nem mindig a bóbiskolásra vonatkozik. Voltaképpen dicsérőleg hangzik el beszéd közben. A szorgalmas embert lehet ezzel is jellemezni, hogy szinte mindig dolgozik, nyugodt pihenésre sincs ideje. Annyit eszik, mint a ló A sokat evő, szinte zabáló emberről mondják. Előfordul, hogy siheder, kamasz gyerekkel kapcsolatban hangzik el, a szegényebbek körében méltatlankodva, pl.: Nem győzöm Ferit étellel, annyit eszik, mint a ló. Átesett a ló másik oldalára Az ilyen ember végletekbe esik. Hirtelen megváltoztatja a véleményét, elképzelését valamilyen üggyel, dologgal, feladattal kapcsolatban és a környezete meglepetésére éppen az ellenkezőjét teszi, mondja, mint korábban. Az az ember is átesik a ló másik oldalaira, aki tegnap kedves, szívélyes, barátságos volt hozzánk, ma pedig durva, goromba, mintha teljesen más ember lenne. Nagy a feje, búsuljon a ló Vigasztalólag mondjuk annak a személynek, aki valami miatt búslakodik. Az ilyen esetek nem jelentősek, éppen ezért a mondás kissé tréfásan hangzik. Az rejlik benne, hogy ne vegyük szívünkre a dolgot (pl. szerelmi csalódás, nem sikeres vizsga, eltört váza stb.), ne szomorkodjunk, több is veszett Mohácsnál és egyébként is búsuljon a ló. Úgy dolgozik, mint egy ló Arról az emberről hangzik el, aki erejét megfeszítve, állandóan, szinte megállás nélkül végzi a munkáját, feladatát, olyan erővel, kitartással, mint amilyen erővel és kitartással a ló húzza a szekeret (vö. Úgy húz, mint az igásló). Fingik, mint a szakadt ló Az a ló, amelyik nagy terhet húzva igen erőlködik, gyakran szellent. Arról az emberről mondják, aki szaporán, sűrűn egymás után tesz úgy, mint a ló. Ha ez közösségben történik, elítélően hangzik. Kiválthatja ezt azonban valamilyen egészségügyi, étkezési probléma is, akkor ezt családon belül elnézően veszik. Izzad, mint a ló A nehéz munkában - különösen nyáron - megizzadó emberre mondják. Elhangozhat ez függetlenül a munkától, időjárástól is. Vannak olyan személyek, akik feltűnően izzadnak, erősen izzadtságszagúak. Az ilyen személyekről elhangozhat ez a vélemény, beszélgetés közben. Nem adnám egy vak lóért Akkor mondjuk, ha egy tárgyhoz, eszközhöz nagyon ragaszkodunk. Mondhatjuk személlyel, pl. kisgyermekkel kapcsolatban: Úgy szeretem Pistikét, hogy nem adnám oda egy vak lóért (vö. Nem adnám az egész határért; Nem adnám semmi kincsért). Lefagyott a lónak a szarva Tréfás mondás. A lónak nincs szarva, de éppen ezzel felnagyítjuk a mondanivalónkat, nyomatéko-