Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

kaját, dolgos, szorgalmas ember válik belőle. Nyu­godtak lehetünk, ha önálló életet kezd, nem szorul a segítségünkre, megáll a maga lábán. Nagy lábon él Elítélő megjegyzés az olyan személyről, aki mu­latozik, szórakozik, könnyelműen költekezik, nem gondol a jövőjére, a családjára, elherdálja a pénzét, vagyonát csak azért, hogy úri módon élhessen. Úgy bánik vele, mintha a lába kapcája volna Elítélően hangzik el arról az emberről, aki hatal­mával visszaélve a beosztottját nem csak kihasználja, hanem meg is szégyeníti, durván, emberhez nem méltóan beszél vele. A családi életben többnyire a feleség van kiszolgáltatva az erőszakos, goromba, basáskodó férjének. Régen a cselédeknek volt ilyen megalázó a helyzetük. Úgy kidobom, hogy a lába se éri a földet Hirtelen haragunkban mondjuk. A szülő - főleg az apa - mondja ezt fenyegetőleg, ha fia, lánya visel­kedésével, életvitelével nincs megelégedve. Pl.: mu­latozni jár, éjszaka megy haza, csavarog stb. Ha több­szöri figyelmeztetés ellenére sem változik meg, akkor hangzik el ez a mondás, amiben inkább csak ijesztés rejlik, mint valóságos szándék. Úgy örül, mint vak Laci a fél szemének Tréfásan hangzik el arról - többnyire a gyerek­ről -, aki nagyon megörül valamilyen kis ajándéknak, vagy egész apró dolognak, amihez véletlenül, várat­lanul hozzájut (vö. Örül, mint majom a farkának; Örül, mint malac a makknak). Üres a ládafia Lehangolva, elkeseredve mondjuk, ha elfogyott a pénzünk. Családi beszélgetés kapcsán gyakran hang­zik el, ha vásárlást tervezünk, de nincs meg hozzá az anyagi lehetőségünk, üres a ládafia - azaz nincsen pénzünk a kívánságunk megvalósításához. Ez lehet a válaszunk annak is, aki kölcsön kér tőlünk. Lakat van a száján Jó véleményként hangzik el arról, akiben nyu­godtan megbízhatunk, mert nem fecseg, nem plety­kál, a rábízott ügyről nem beszél. Mondhatjuk akkor is, ha valaki tőlünk akar megtudni valamilyen rá nem tartozó dolgot, így utasíthatjuk el pl.: Ne haragudj, lakat van a számon (vö. O. Nagy: 325.). Lakatot tégy a szádra Ezzel a mondással erősítjük meg a kérésünket. Ha titoktartásra kérünk valakit, nyomatékosan rászólunk, hogy amit elmondtunk neki, amiről tud, ne mondja el, ne beszéljen, ne szóljon róla, azaz képletesen tegyen lakatot a szájaira. Nem tesz lakatot a szájára Arról a személyről mondjuk, aki senkire, semmi­lyen körülményre nincs tekintettel véleményének kimondásakor. Mindent kifecseg, nem türtőzteti ma­gát, rendszerint kendőzetlenül beszél, sértően nyilat­kozik. Gyakran elítélően hangzik el, de elismerően is, ha az illető a közösség érdekében áll ki pl. a főnök­kel, vezetőséggel szemben, és véleményét bátran megmondja (vö. O. Nagy: 325.). Lakva ismerjük meg egymást Leggyakrabban a családi életről való beszélgetés során hangzik el. A házasulandó ifjaknak mondjuk, ha a leendő élettársról kevés ismeretünk van. Akkor tudjuk meg igazán, milyen egyénnel kötöttük össze az életünket, ha egy fedél alá kerülünk. Nem tudhatjuk, kiben mi lakik Ezzel a mondással óvatosságot fejezünk ki olyan személlyel kapcsolatban, akit kevésbé vagy egyálta­lán nem ismerünk. Nem biztos, hogy az illető tényle­gesen olyan, mint a róla adott vélemény vagy ami­lyennek mutatja önmagát. Lakodalom, keresztelő, együtt megyén mind a kettő Akkor mondjuk, ha a házasságkötéskor már a gyermek is jelen van, szinte együtt lehet megtartani a lakodalmat és a keresztelőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom