Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

beleszól, akadékoskodik, felidegesíti a környezetét, ezért nem kell még a maga kenyerén sem. Nem kér kenyeret Ha egy használaton kívüli tárgyat, eszközt családunk valamelyik tagja ki akar dobni, rászólunk, hagyja, ki tudja, nem lesz-e még rá szükség, elfér ott, ahol van: nem kér kenyeret. Úgy kell, mint egy falat kenyér Akkor mondjuk, ha valamire nagy szükségünk van, semmiképpen sem nélkülözhetjük, mindenképpen be kell szereznünk, el kell készítenünk, meg kell vásárolnunk stb., mert nélküle nem boldogulunk, nem tudjuk megfelelően végezni a munkánkat. De nem csak tárgyra, dologra vonatkozhat, hanem személyre is. Ha pl. valamilyen munkát végzünk s egyedül nem boldogulunk, akkor is mondhatjuk, pl.: Úgy kell nekem János segítsége, mint egy falat kenyér. Nem fér a képére A szemérmetlenül pimasz emberről mondják. Az ilyen személy gátlástalan, olyan helyen is megjelenik, ahol semmi keresnivalója nincs, de ő nem szégyelli magát, nem restelkedik, sőt, magát fontos személyként tünteti fel, hazugságtól sem riad vissza. Képére mászik Rendszerint panaszként, felháborodva hangzik el. Az elbeszélőt sérelem éri. Teljesen, indokolatlanul durva szavakat mond nekünk valaki, mások előtt váratlanul megtámad, se köpni, se nyelni nem tudunk a meglepetéstől. Anélkül, hogy szinte meg tudnánk szólalni, mondja a magáét, annyira lerohan, hogy a szégyentől ég a képünk. Előfordul abban a vonatkozásban is, ha mi akarunk valakinek „beolvasni", akkor így mondjuk fenyegetőleg: Majd a képére mászok én! Szebb képet se lehetne festeni Rendszerint kommendálás kapcsán hangzik el. Ha más faluból való leányt ajánlanak egy legénynek és szüleinek, a kommendáló asszony a legjobb tulajdonságait sorolja fel és az arcát, alakját így emeli ki, túlozza el: Olyan szép, hogy szebb képet festeni se lehetne róla. Ronda képmutató Az álszent emberről mondjuk. Az ilyen kedveskedik, hízeleg, úgy tesz, mintha a legjobb emberünk, jóakarónk lenne, miközben hátunk mögött ellenünk van, ármánykodik és mindig úgy nyilatkozik, ahogy a másiknak tetszik, ezzel a bizalmunkba igyekszik férkőzni, de ha kiismertük, hogy milyen alak, akkor így vélekedünk róla. Amilyen a kérdés, olyan a felelet Többnyire olyan esetre vonatkozik, amikor társaságban beszélgetés közben valaki durván szól hozzánk, oktalanul megsért, akkor mi sem finomkodunk, nem türtőztetjük magunkat, hanem hasonló hangnemben reagálunk és mondjuk meg a véleményünket (vö. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten). Kérdés nélkül csúnya a felelet Rendszerint gyerekre szólnak így rá akkor, ha váratlanul és minden ok nélkül beleszól a felnőttek beszélgetésébe. A mondás oktató, nevelő célzatú. A felnőtt ember nem durván korholja, szidja meg a gyermeket, hanem a nemtetszését tapintatosan adja tudomására, jobb, ha hallgat és nem vár feleletet. Nehéz kérdés Fogas kérdés A nehezen megoldandó dologgal kapcsolatos beszélgetés során hangzik el. Akinek az ügyet, a feladatot vállalni kellene, gondolkodik, töpreng, nem tud azonnal és egyértelmű választ adni, miközben mondogatja, hogy ez bizony nehéz kérdés, fogas kérdés -, azaz meghaladja a képességét, az ő lehetőségét, de a meditálásban az is benne rejlik, hogy a dolog talán nem reménytelen. Akkor felelj, ha kérdeznek A gyerekre szólnak így rá, ha beleszól a felnőttek beszélgetésébe. Ez szigorú rendreutasítás. Enyhébb változatát lásd: Kérdés nélkül csúnya a felelet. Kétszer kérdezz, mint egyszer hibázz! A gyermekeket, fiatalokat okítják így az idősebbek. Senki ne hamarkodja el a dolgot, ne kapkodjon. Ha nem tudja pontosan, hogy mi a feladata, ne kezdje el,